hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldről kapott osztalék utáni szja, szocho és bevallásuk. Példával

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A magyar illetőséggel rendelkező magánszemélyt Magyarországon teljes körű kötelezettség terheli, azaz adókötelezettsége összes bevételére kiterjed, függetlenül attól, hogy az a világ melyik országából származik, sőt attól is, hogy azt Magyarország területére ténylegesen behozták-e vagy sem. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Ezt a rendelkezést az osztalék adózásánál is szem előtt kell tartani, ugyanis annak ellenére, hogy ha magyar állampolgár részesül osztalékjövedelemben, még nem biztos, hogy az illető személy a kettős adózás elkerülő egyezmény szabályait is figyelembe véve magyar adóügyi illetőségű személynek minősül. Gondoljunk csak a külföldön élő, vagy ideiglenes jelleggel, de hosszabb távon külföldön dolgozó honfitársainkra, akik külföldön rendelkeznek adóügyi illetőséggel, melynek következtében a külföldről kapott osztalék összege nem adóztatható Magyarországon. 

Szja-kötelezettség

A magyar illetőségű magánszemély külföldről származó osztalék jövedelme után 15 százalék az szja mértéke, mely csökkenthető – bizonyos feltételek teljesülésekor és korlátok mellett – a külföldön megfizetett adó összegével.

Ha az osztalékot fizető társaság olyan országban bír illetőséggel, amely országgal Magyarország kötött a kettős adózás elkerülésre vonatkozóan egyezményt, (továbbiakban Egyezmény) akkor a külföldön megfizetett adó olyan mértékben számítható be a magyar adóba, amilyen mértékben erre az Egyezmény szabályai lehetőséget adnak.

Abban az esetben, ha a külföldön levont ténylegesen megfizetett adó meghaladja az Egyezményben foglalt mértéket, mert a magyar illetőségű magánszemély nem igazolta illetőségét, akkor a forrás országában levont adónak az a része, amely meghaladja az Egyezmény szerinti mértéket, a magyar adóbevallásban nem vonható le. Ilyen esetben a túlvont adó a külföldi adóhatóságtól igényelhető vissza, melyhez minden bizonnyal szükséges a magyar adóügyi illetőség igazolása, mely a magyar adóhatóságnál angol nyelven is igényelhető. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen előírások vannak a külföldön kötött TBSZ-re fizetett osztalék adójára, továbbá a szocho-kötelezettségre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink