Külföldi pénznemben szerzett bevétel, felmerült költség – 2. rész

Megosztás Tetszik

Egyre gyakoribb, hogy a magánszemélyek, egyéni vállalkozók külföldi munkavégzésük során, vagy külföldiektől érkezett megbízás ellentételezéseként külföldi pénznemben jutnak hozzá bevételhez.

Cikkünk első részében bemutattuk, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt hogyan kell forintra átszámítani, a folytatásban a külföldi pénznemben keletkezett költség forintra történő átszámításának, valamint a különféle adózási szabályok szerint működő egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális szabályokat ismertetjük.

A külföldi pénznemben keletkezett költség átszámítása forintra

Ha a magánszemély külföldi pénznemben teljesít kiadást, akkor fő szabály szerint a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alapul venni az átszámítás során. Abban az esetben, ha a kiadás nem pénzben merült fel, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 6. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Külföldi pénznemben megfizetett adó esetében a magánszemély dönthet úgy, hogy az adó megfizetése időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamon számítja át a kiadást forintra.

Ettől függetlenül, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik a teljesítés időpontját – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon belül a pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, akkor a figyelembe vett árfolyamot – választása szerint – a bizonylaton feltüntetett összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

A magánszemély dönthet úgy is, hogy az adóelőleg, illetve az adó megállapításához a külföldi pénznemben keletkezett kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítja át a kiadást forintra. Az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemben felmerült kiadás esetén pedig az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazhatja utóbbi módszer választásakor.

Az átszámítási szabályoknak jelentőségük lehet az adó feletti rendelkezés esetében is. A magánszemélyek ugyanis olyan nyugdíjbiztosítási szerződésre vonatkozóan befizetett összegről is rendelkezhetnek szja-bevallásukban, amelynek díját a biztosító nem forintban határozta meg, tipikusan ilyenek a valamely EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződések. Ilyen esetben a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az adó feletti rendelkezés alapjául szolgáló összeg kiszámításakor. Ha az adott külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor a jegybank által euróban megadott árfolyam az irányadó az átszámításkor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az szja, a kata, illetve az eva szerint adózó egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.