Kirendelt külföldi munkavállalókkal kapcsolatos adózási kérdések

Megosztás Tetszik

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak taj-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Olvasónk kérdésére Horváthné Szabó Beáta adószakértő adott választ.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdése sajnos kevés háttérinformációt tartalmaz, ezért arra csak általánosságban tudok válaszolni. Első megközelítésben abból a feltételezésből indulok ki, hogy a kirendelt munkavállalók jövedelmüket a kiküldetés ideje alatt a török munkáltatótól kapják. A Törökországgal megkötött a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény – 1996. évi CI. törvény – 15. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében a Magyarországon végzett munkáért járó díjazás a munkavégzés helyén adóztatható, amennyiben a térítés a munkaadónak Magyarországon lévő állandó telephelyét vagy állandó bázisát terheli.

Abban az esetben, ha a díjazás kifizetése közvetlenül nem a fióktelepen keresztül történik, akkor a külföldi munkavállalóknak kell az szja-kötelezettséget teljesíteni. Ez abból következik, hogy a török munkaadó nem minősül a magyar törvények értelmében kifizetőnek. Ilyenkor a magánszemélyeknek a negyedévet követő hó 12-éig kell teljesíteniük az szja-előlegfizetési kötelezettségüket a megelőző negyedévben megszerzett jövedelmük forintra átszámított összege után.

Akkor azonban, ha a fióktelep fizeti ki a jövedelmet a „kirendelt” török munkavállalók részére, vagy a külföldi vállalkozás nevében eljárva a fióktelep teljesíti a magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekkel összefüggésben a 08-as adatszolgáltatást – azaz bevallja magánszemélyenként a jövedelem forintra átváltott összegét és levonja az szja-előleget –, a magánszemélyek értelemszerűen mentesülnek a negyedéves szja-előlegfizetési kötelezettség alól. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 2. § (6) bekezdése alapján van lehetőség, ha a fióktelep a török munkaviszony alapján a bevétel kifizetőjeként jár el feltéve, hogy a fióktelep a munkaviszonyra tekintettel kifizetett jövedelem utáni szja-kötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a jövedelmet esetleg a török munkáltató fizette ki. Ez a kötelezettség havi bevallást eredményez. Az szja-kötelezettség teljesítése érdekében adóazonosító jelet kell igényelni.

A társadalombiztosítási kötelezettségek vizsgálatával összefüggésben szeretném felhívni a figyelmét, hogy Törökországgal van hatályos szociális biztonságról szóló egyezménye Magyarországnak mely a 2015. évi XXX. törvénnyel került kihirdetésre. Ezen egyezmény értelmében a Magyarország területén munkát végző személy munkaviszonyára annak a szerződő félnek a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a személy a keresőtevékenységét folytatja, kivéve, ha az Egyezmény másként nem rendelkezik. Amennyiben egy személyt egy vállalkozás állandó kereskedelmi képviselete, vagy fióktelepe nem annak a szerződő félnek a területén alkalmaz, amely területén a vállalkozás bejegyzésre került, akkor ezen személy annak a szerződő félnek a jogszabályai hatálya alá tartozik, ahol a fióktelep vagy az állandó kereskedelmi képviselet működik.

Különleges rendelkezések vonatkozik a kiküldetésre. Eszerint ha a Törökországban székhellyel rendelkező vállalkozás az általa rendszerint e szerződő fél felségterületén foglalkoztatott munkavállalóját Magyarországra küldi ki annak érdekében, hogy utóbbi a munkáltató nevében ott munkát végezzen, a kiküldött munkavállaló továbbra is a kiküldő, azaz a török fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 naptári hónapot, és a kiküldetésre nem egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása céljából kerül sor. A kiküldetés egy alkalommal, maximum 60 hónapra meghosszabbítható a munkavállaló és munkáltató közös kérelme, vagy az önálló vállalkozó saját kérelme alapján, a szerződő felek illetékes hatóságainak, vagy az illetékes hatóságok által megbízott illetékes intézményeinek előzetes egyetértésével. Ezen rendelkezések alkalmazása érdekében a magánszemélyeknek rendelkezni kell a török fél által kiadott TR 1-es igazolással, mely alapján védhető, hogy a török munkavállalók a magyar munkavégzés ellenére továbbra is a török társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak. Ilyen igazolás birtokában Magyarországon nem kell járulékokat és szocho-t fizetni.