Külföldi foglalkoztatása: adózási tudnivalók

Megosztás Tetszik

Kell-e szja-t, tb-járulékot vonni, illetve szochot fizetni, ha külföldi magánszemélyt bíz meg a társaság? – kérdezte az Adózóna olvasója. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdések konkrétan ezek voltak: "Milyen igazolásokra (például esetleg A1 illetőségigazolás, adókártya), adatokra van szükség, ha egy külföldi magánszeméllyel szerződik a cég (külföldi fellépő előadóművészi tevékenységet végezne nálunk egy rendezvény alkalmával szerződéssel)? Ha a külföldi magánszemély nem tudja igazolni illetőségigazolással, hogy ő külföldi, akkor magyar adóazonosító és tajszám hiányában hogyan tudunk neki megbízási díjat fizetni? Külföldi magánszemély esetén szóba jöhet, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezményt is figyelembe kell venni? Személyi jövedelemadót, illetve tb-járulékot kell kifizetőként vonnunk tőle, illetve kell utána szocho-t fizetnünk?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Külföldi magánszemély foglalkoztatásakor a kifizető/foglalkoztató nincs könnyű helyzetben, ugyanis az adókötelezettséget és a tb-kötelezettséget is vizsgálni kell.

Az adókötelezettség vizsgálata előtt rendelkezni kell a magánszemély illetőségét igazoló, adóhatóság által kiállított dokumentummal, vagy adóéven belül legalább a magánszemély illetőségére vonatkozó nyilatkozattal.

Illetőségigazolás alapján megállapítható, hogy melyik országgal megkötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény előírásait kell alkalmazni – feltéve, hogy a magánszemély egyezményes országból érkezik.

Ha a jövedelem Magyarországon adóztatható, akkor a kifizetőnek szja-előleget kell levonnia. A 08-as bevallás kitöltéséhez szükséges az azonosító jel beszerzése. Ha a külföldi magánszemély ezzel nem rendelkezik, akkor az Art. 34. § (2) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetést megtagadhatja.

Azonban a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az Art. 37. § (4) bekezdése alapján, ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá eső jövedelmet.

Abban az esetben, ha magyar foglalkoztatási jogviszony jön létre, de a magánszemély tb-egyezményes országból érkezik, és a külföldi társadalombiztosítási hatóság (például párhuzamos foglalkoztatásra vonatkozó A1 igazolással) igazolja, hogy külföldön biztosított, akkor – ha az egyezmény tiltja a párhuzamos biztosítást – a foglalkoztatónak külföldön keletkezik tb-kötelezettsége, azaz a magánszemély nem Magyarországon lesz biztosított.

Ha a magánszemély a külföldi biztosítását nem igazolja, vagy nem tb-egyezményes országból érkezik, akkor a biztosítási jogviszony Magyarországon jön létre, mellyel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében a magánszemélynek tajszámot kell igényelnie. Magyar biztosítási jogviszony esetén a kifizetőnek szocho- és szakho-kötelezettsége is keletkezik.