Könyv-, tanulmány-, cikkírás: kinek éri meg az ekho?

Megosztás Tetszik

Sokan szánják magukat könyvkiadásra, tanulmány, cikk írására manapság, viszont többnyire tanácstalanok, hogyan kell adózniuk. Célszerű-e az ekho választása? Cikkünk azok számára ad eligazítást, akik nem egyéni vállalkozók, adószámuk sincs, csak egyszerűen magánszemélyként egyeznek meg egy kiadóval a mű közreadására.

Szerzői mű magánszemélyként történő megjelentetése esetén választható lehetőség az általános szabályok (szja-törvény, Tbj., szochotörvény) szerinti vagy az egyszerűsített közteherviselés (ekho) szerinti adózás, illetve járulékfizetés. A kétfajta lehetőséget példán keresztül mutatjuk be, amelyből kiderül, hogy az egyszerűbbnek nevezett ekho választása nem mindig előnyös.

Példa: Két magánszemély szerző (egyikük nyugdíjas) másfél éves határidőre szerződött egy kiadóval, szakkönyv írására. A szerzők felhasználási szerződés alapján a könyv kiadójától fejenként 1-1 millió forintot kapnak, aminek ellenében minden felhasználói jogot átengednek a kiadónak. A szerződésben rögzítették, hogy a felek az összeg 80 százalékát a szerzői (felhasználási) jog átengedésének, 20 százalékát a szerzők személyes munkavégzésének (szövegleírás, szerkesztés, korrektúra stb.) tekintik. A könyv 500 naptári nap alatt készült el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a vázolt példán keresztül részletezzük az általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettséget, valamint az ekho szerint fizetendő közterheket.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.