hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózás a hozam után: így előnyös kockázati- és magántőkealapokba fektetni

  • Kerényi Máté Fülöp, az Adótanácsadók Egyesületének szervezetfejlesztési alelnöke

Egyre többször felmerülő kérdés az ügyfelek körében, hogy milyen struktúrában érdemes a kockázati- és magántőkealapok jegyeit birtokolni, hogyan lesz a rendszer adózási szempontból előnyös.

A befektetési alap olyan jogi személy, amely az MNB által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes képviselője az e tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetési alap létrehozható a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján

  • értékpapíralapként,
  • ingatlanalapként,
  • kockázati tőkealapként vagy
  • magántőkealapként.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 13. paragrafusa – összhangban a Kbftv. (2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) 65. paragrafus (1) bekezdésével – úgy rendelkezik, hogy a kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában. A felosztott hozam tehát a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet.

A személyi jövedelemadó rendszerében a kockázati- és magántőkealapok hozama osztaléknak minősül, így 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell utána fizetni – igaz, utóbbit az „adófizetési felső határ” figyelembevételével.

Ettől valamelyest eltér a hozam kezelése a számvitelben és a társasági adó rendszerében, ami számos esetben súlyos adótervezési hibához vezet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudja, miért nagyon fonts kérdés ez!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink