hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kivás bt. vagy átalányadózó egyéni vállalkozó: kinek, mi kedvezőbb? Nézzünk egy példát!

  • adozona.hu

Olvasónk kiskereskedelmi tevékenység végzéséhez és két alkalmazott foglalkoztatásához készített kalkulációt. Szerette volna megtudni, hogy kivás bt. vagy átalányadózást választó egyéni vállalkozóként lenne-e kedvezőbb számára a működés. Olvasói kérdésre Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi kalkulációm alapján valóban jelentősen kedvezőbb-e az egyéni vállalkozói átalányadó választása az ügyfelemnek, mintha a jelenlegi kivás bt. adózási forma. A tevékenysége jelenleg 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem és 4799 kereskedelmi ügynöki tevékenység. Van-e bármi önök szerint említésre méltó hátránya az egyéni vállalkozói formának a betéti társasággal szemben a jelenlegi tevékenység mellett? A kivás bt.-ben 2 alkalmazott van: bruttó 400 és 195 ezer forintos fizetéssel. Ebből az ügyvezetőjé a 400 ezer forintos fizetés, aki egyéni vállalkozó.

Megjelent a „Kata vagy új átalányadó? Kinek melyik kedvezőbb 2022-ben?” című webinárium teljes anyagának videófelvétele!
Kiszámolta már, hogy ön melyikkel jár jobban? Előadónk, Lepsényi Mária adószakértő előadásában igyekezett választ adni a fenti a kérdésekre, ismertette a legújabb szabályokat az átalányadózással kapcsolatban, illetve az őstermelőket érintő aktuális változásokra is kitért.
Részletek >>

Kalkuláció:
  • éves nettó bevétel: 60 000 000 forint,
  • költséghányad 90 százalék: 54 000 000 forint,
  • jövedelem: 6 000 000 forint,
  • mentesített adóalap: 1 200 000 forint,
  • adóalap, amely után az adókat meg kell fizetni: 4 800 000 forint,
  • szja fizetendő éves szinten: 720 000 forint + alkalmazottól levont szja 29 250 forint,
  • tb fizetendő éves szinten: 888 000 forint + alkalmazott levont tb 36 075 forint,
  • szocho: 624 000 forint + alkalmazott után fizetendő szocho 25 350 forint,
  • iparűzési adó: 57 600 forint.

Adók/járulékok a jelenlegi kiva adózási forma estetében:

  • szja: 89 250 × 12=1 071 000 forint,
  • tb-járulék: 110 075 × 12 = 1 320 900 forint,
  • kiva: 59 500 × 12 = 714 000 forint,
  • iparűzési adó kiva (595 000 × 1,2) × 1 százalék = 7140 forint.

Osztalékfelvétel adója (például 4 millió forint esetén):

átalányadó esetén: nincs, szocho-határt elérte kiva esetén:

  • 10 százalék kiva: 400 000 forint,
  • 15 százalék osztalékadó: 600 000 forint,
  • 13 százalék szocho: 520 000 forint.

Különbség: 4 634 468 – 2 380 275 = 2 254 193.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Észrevételeim a kalkulációhoz

  • Az átalányadózás olyanfajta egyszerűsített adózási mód, ahol nincs lehetőség költségelszámolásra. Így érdemes átgondolni és összevetni, hogy a ténylegesen felemerülő költségek és a 90 százalékos költséghányad milyen módon viszonyulnak egymáshoz (általában valóban kedvező egy kiskereskedésnek az átalányadózás választása, de érdemes a számokat összevetni, főleg a jelen esetben, amikor kettős könyvviteli előzményadatok állnak rendelkezésre).
  • A kisvállalati adó bt. esetében akkor merül csak fel az osztalékot szerző magánszemélynél szochofizetési kötelezettség az osztalék után, ha egyébként a szochokorlátot nem éri el – a példában szereplő 400 000 forintos bruttó fizetés esetén a kisvállalati adóalap éppen a minimálbér 24-szerese, így az osztalékból csak szja-t kell vonni.
  • Ha több évre tervez adót, akkor érdemes az önkormányzat által rendeletileg bevezetett helyi iparűzési adó mértékével is számolni, az 1 százalék mai tudásunk szerint átmeneti, így csalóka lehet hosszú távon.
  • Az átalányadós számítás során az alkalmazott esetében csak 1 havi adót vett figyelembe, 12 hónapra felszorozva 1 088 100 forint jön ki, ami alapján az éves összes adófizetési kötelezettség 3 377 700 forintra emelkedik.
  • Az átalányadózó egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja a 90 százalékos költséghányadot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 53. § (1) c) pontja alapján, ha az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt.
  • A megadott paraméterek alapján így is magasabb adófizetési kötelezettség keletkezik kisvállalati adó mellett, mint átalányadózással.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 December
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink