Munkahelyváltás: ki viseli a SZÉP-kártya adóterheit?

Megosztás Tetszik

SZÉP-kártya-juttatás adózási kérdéseinek megválaszolásában kérte szakértőnk segítségét olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Olvasónk kérdése:

Munkavállaló „A” munkáltatónál dolgozott 2024.01.01-2024.03.31-ig. SZÉP-kártya-juttatásban részesült, 300 ezer forint összegben. Ez az összeg meghaladja az adott munkáltatónál adómentesen adható arányos összeget (111 885 forintot), ezért a fölöttes rész adóterhét köteles viselni „A” munkáltató. „B” munkáltatónál 2024.04.01-2024.12.31. közötti időszakban dolgozik. „B” munkáltató 200 ezer forint SZÉP-kártya-juttatásban részesíti a dolgozót, ami ezen munkaviszonya esetén az arányos adómentes határ (338 115) alatt van. A dolgozót nyilatkoztatni kell más munkáltatótól kapott juttatásról, hiszen a 450 ezer forintos korlát a magánszemély éves összes juttatására vonatkozik. Ha „B” munkáltató rögzíti a korábbi juttatást, akkor nála év közben az adóköteles juttatás fölé kerül, így adóteher keletkezik nála, annak ellenére, hogy az általa adott juttatás összege még nem adóköteles. Azonban az adóterhet „A” munkáltató is meg kellett, hogy fizesse, hiszen nála már a korlát fölé került a juttatás összege. Ha „B” munkáltató rögzíti a korábbi juttatást, úgy dupla adófizetés keletkezik – véleményem szerint jogtalanul. Ha nem rögzíti a juttatást – és nála nem is keletkezik adóteher –, akkor mi értelme van a nyilatkoztatásnak? Illetve, ha a „közös adóteher viselése” miatt nem ad „B” munkáltató meghatározott összegű SZÉP-kártya-juttatást adott dolgozónak, úgy hátrányba helyezi azzal a munkavállalóval szemben, aki nem kapott mástól ilyen juttatást.

Szakértőnk válasza:

Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a SZÉP-kártya támogatásnak nincs adómentes része, a munkáltató a rekreációs (arányosított) keretig adhatja béren kívüli juttatásként a támogatást, amely után 15 százalék szja +13 százalék szocho, a kereten felül 1,18x[15 százalék szja +13 százalék szocho] terheli [szja tv. 69-71.§].

A munkavállaló nyilatkozta azért szükséges, mert a béren kívüli támogatásként számára folyósított (kedvezőbb adózású) SZÉP-kártya-támogatás több munkáltató esetén sem haladhatja meg éves szinten összesen a 450 ezer forintot, illetve az adott munkáltatónál arányosított rekreációs kertet.

A kérdezett konkrét esetben a dolgozó munkaviszonyának megszűnésekor a korábbi („A”) munkáltatónak az arányosított rekreációs (450 ezer forint) keretösszeget meghaladó rész után a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával meg kell fizetnie a kerettúllépés miatti különbözetet [szja-törvény 69. § (5) bekezdés d) pont].

Mindez azt jelenti, hogy a munkavállaló nyilatkozatában elsősorban a béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás összegének van jelentősége. Vagyis a nyilatkozatban a kapott támogatás összegéből béren kívüli juttatásnak minősülő részt, azaz az arányosított rekreációs keretösszegnek megfelelő részt kell feltüntetni, a másik munkáltatónál pedig a béren kívüli juttatás arányosított keretét figyelembe véve kell a közterheket megállapítani.

A kérdezett konkrét esetben a közölt adatok alapján tehát a helyes megoldás a következő:

„A" munkáltatónál kapott támogatás: 300 ezer forint, amely után a munkáltatónak a juttatáskor 84 ezer forint közterhet (szja plusz szocho) kellett fizetnie.

A kapott támogatásból a dolgozó kilépésekor az arányosított rekreációs keretnek megfelelően 111 885 Ft minősül béren kívüli juttatásnak (erről kell nyilatkoznia), a meghaladó rész: 188 115 forint minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Ez utóbbinak a közterhe 1,18x[0,15szja+0,13szocho], azaz 62 153 forint, amelyből a munkáltató a juttatáskor már megfizetett 52 672 forintot, így a kilépés hónapja kötelezettségeként még 9481 forintot kell befizetnie. Ezt a részt a „B” munkáltatónál nem kell figyelembe venni.

A „B” munkáltatónál a dolgozó arányosított rekreációs kerete (ha december 31-éig fennáll a munkaviszonya) 338 115 forint, ami azt jelenti, hogy a 200 ezer forint SZÉP-kártya-támogatást béren kívüli juttatásként kaphatja meg, 15  százalék szja, plusz 13 százalék szocho megfizetésével.