Kettős adóztatás alá eső, duplán megfizetett szja visszaigénylése

Megosztás Tetszik

Külföldön 183 napot meghaladóan foglalkoztatta egy magyar cég a munkavállalóját, akire figyelmetlenségből a magyar szabályok szerint fizették az adót és a tb-t. A hibát szeretnék kijavítani. Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy magyar cég belföldi illetékességű alkalmazottja kiküldetésben végzett munkát 2019. 01. 01–2020. 03. 31. között Németországban, nem figyelve a 183 napos munkavégzési korlátra. A magyar cég kért a munkavállalóra A1-et, munkabérét mindvégig magyarországi adóztatási előírások szerint fizette meg itthon. A magyar cégnek nincs Németországban telephelye. Miután ez kiderült, a cég megbízott egy németországi adótanácsadót, hogy intézze el kint a szükséges bejelentéseket, hogy az elmaradt adófizetést 2019-re és 2020-ra a német hivatal(ok) irányába törvényszerűen rendezni tudja. A cég kapott német adószámot, elkészültek a német adóbevallások és megtörtént az elmaradt szja befizetése is az ottani hatóságok felé. Mivel hazánk rendelkezik Németországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel, véleményünk szerint ebben az esetben a munkavállalónál két adóévet érintően kettős szja adóztatás történt. A kérdéseink: 1. A munkavállaló önrevíziót nyújthat-e be itthon 2019. évi személyijövedelemadó-bevallására? Mi ennek a módja? 2. Kell-e és ha igen, milyen jellegű dokumentumot csatolnia a németországi szja megfizetéséről 2019-re? Vagy van információcsere a két ország adóhivatala között és a dupla adóztatás megjelenik az adófolyószámláján? 3. Mit kell tennie 2020. évi magyar adóbevallásában, ha 2020. év folyamán (2020. 04. 01-től) adóilletősége németországira változott?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

1. Helyesen értelmezi az adókötelezettség átkerül Németországba. A Németországgal kötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében, amennyiben a munkavállaló bármilyen 12 havi intervallumon belül 183 napnál huzamosabb ideig Németországban tartózkodik, ott végzi a munkáját, akkor a magyar munkáltatónak nem keletkezik szja-előleglevonási kötelezettsége Magyarországon. [Egyezmény 14. cikk (2) bekezdése]

Attól az időponttól kezdve, amikortól a munkavállaló német adóügyi illetőségűnek minősül, szintén nem kell Magyarországon szja-előleget vonni, tekintettel arra, hogy az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdése értelmében a német illetőségű személy jövedelme, ha Németországban dolgozik, kizárólag Németországban adóztatható.

Az Egyezmény a kettős adózás elkerüléséről úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Németországban, Magyarország mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Német illetőség esetén a magánszemély minden jövedelme (a privát jövedelmei is) Németországban adóztatható.

Abban az esetben, ha nincs szja-előleg alapját képező jövedelem, a járulék alapját is módosítani szükséges. Figyelemmel a vonatkozási időszakra, még a régi társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni. Eszerint szja-előleg hiányában a járulék alapja a kiküldetést megelőző 12 havi átlag alapbér összege.

Mivel a munkáltató mind 2019-re, mind 2020-ra az adóévre kiállított M30-as igazolások kiadásának határidejét követően tárta fel, hogy az előző hónapokra vonatkozóan nem a jogszabályi előírások alapján állapította meg és vallotta be a magánszemély adóját, a hibát az általános önellenőrzéstől eltérő módon orvosolhatja.

A feltárt hibát nyilvántartásba kell venni és 15 napon belül bejelentést kell tenni a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adóhatóságához az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának napjáról, az adóazonosító feltüntetése mellett. (szja-törvény 15/A §). A bejelentésre az AJK Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az adóhatóság részére küldött információkon túl értesíteni kell a magánszemélyt is arról, hogy az éves jövedelmigazolás összege módosításra került, de a magánszemélynek nincs ezzel teendője, nem kell önellenőrzést benyújtania, ugyanis az adóhatóság a munkavállaló javára mutatkozó adókülönbözet összegét határozattal állapítja meg és írja jóvá a magánszemély adófolyószámláján. Az adó kiutalását 17-es nyomtatványon kérheti a magánszemély. A járulék módosítása során – mivel a dolgozó a hiba feltárásakor is munkaviszonyban áll –, a túlvont vont járulék különbözetét a dolgozó részére az önellenőrzést követően ki kell fizetni. Mivel az adóelőleg alapját és a járulék alapját is önellenőrizni szükséges, ezért a szocho és a szakho alapja is módosul, mely a 08-as bevallások általános előírások szerinti önellenőrzése útján valósítható meg.

2. Az AJK nyomtatványon röviden ismertetni szükséges az önellenőrzés hátterét. Dokumentumot csatolni nem kell, de az adóhatóság kérhet iratbetekintést a határozat meghozatala előtt. Az Európai Unión belül van adatszolgáltatás a két ország között. Ezért a magyar munkáltatónak a 08-as bevallás önellenőrzésénél erre figyelmet kell fordítani. Ez azonban automatikusan nem jelenhet meg a folyószámlán, az adatszolgáltatás az adóhatóság munkáját segíti, egy kontroll a jövedelmek bevallásának ellenőrzésekor.

3. 2020-ra vonatkozóan az eljárás azonos az 1. pontban leírtakkal, mivel január 31-ét követően történt a hiba feltárása. A különbség a 08-as bevallásoknál mutatkozik, ahol áprilistól fel kell tüntetni a magánszemély német illetőségét is a Németországban adóztatható jövedelmek mellett.