Kaphat-e cafetéria-juttatást az ügyvezető? Itt a válasz

Megosztás Tetszik

Az ügyvezetést megbízási szerződéssel ellátó személy, illetve társaság személyesen közreműködő tagja részére adható-e cafetéria juttatás, például étkezési jegy, ha igen, mik ennek a szabályai? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

A választható elemekből álló juttatási csomag (cafeteria) önmagában nem adójogi fogalom, bárkinek adható, elemei közé a juttató – vállalva az adózási következményeket – bármit betehet, kezdte válaszát szakértőnk.

A juttatók természetesen a csomagot általában olyan juttatási elemekből állítják össze, amelyek után a közterheket – elsősorban kedvezményesen – maguk fizethetik meg vagy, amelyek adómentesek és így a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

A juttató közteher-fizetése mellett adható juttatásokra vonatkozó szabályok az szja törvény 69-71. §-aiban, az adómentes juttatások az szja törvény 1. számú mellékletében találhatóak.

A juttató közteher-fizetése mellett adható juttatás lehet

– kedvezményes béren kívüli juttatás, amely értékének 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 14 százalék eho terheli a juttatót;
– egyes meghatározott juttatás, amely értékének 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli a juttatót.

A kifizetői közterhek mellett adható juttatás esetén jövedelemnek a juttatás értéke (szokásos piaci értéke) minősül, illetve annak az a része, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni [szja törvény 69. § (2) bekezdés]. A juttatásokat utalvány formájában is lehet adni.

Kedvezményes béren kívüli juttatást az szja törvény 71. §-ában előírt feltételekkel és keretek között munkáltató adhat a munkavállalónak, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is [szja tv. 71. § (6) bekezdés].

Az ügyvezetést megbízási szerződéssel ellátó magánszemély nem tekinthető munkavállalónak.

A társaság személyesen közreműködő tagja esetében kedvezményes béren kívüli juttatásként adható [szja törvény 71. § (1) és (6) bekezdései],

– a kedvezményes üdültetés,
– az étkezési juttatás (munkahelyi, Erzsébet utalvány),
– a SZÉP-kártya támogatás,
– az iskolakezdési támogatás,
– a helyi utazási bérlet juttatása,
– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége
jöhet szóba.

Figyelembe kell venni azonban, hogy – a SZÉP-kártya támogatás kivételével – az e körbe tartozó juttatások együttes értéke csak 200 ezer forint keretösszegben lehet kedvezményes. Ez az éves keret további 250 ezer forinttal több (tehát összesen évi 450 ezer forint) lehet a SZÉP-kártya három alszámlájára utalható támogatással.

A keretösszegeket és/vagy az egyedi értékhatárokat meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ennek megfelelően a juttatót az értékhatárokon belüli részek 1,19-szorosa után 16 százalék szja és 14 százalék eho, a meghaladó részek 1,19-szorosa után pedig 16 százalék szja, és 27 százalék eho terheli. Ha a személyes közreműködés csak az év egy részében áll fenn, az éves keretösszegeket a közreműködés napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani [szja-törvény 70. paragrafus (4), (4a), (4b)].

Az előzőeken túlmenően az szja törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja értelmében bármely kifizető bármely magánszemélynek adhat értékhatár nélkül adhat adómentesen a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet és adóévenként 50 000 forintig kulturális belépőjegyet.

Azonban bármely juttatás esetén figyelembe kell venni, hogy az szja törvény 1. § (10) bekezdése szerint: „Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.”

Ez szakértőnk véleménye szerint azt jelenti, hogy – ellenőrzés esetén – a cégnek esetleg bizonyítania kell, hogy a juttatást a magánszemély nem a tevékenysége ellenértékeként kapta, például mert azért egyébként is díjazásban részesült.