Kamatmentes munkáltatói kölcsön: így kell adózni utána

Megosztás Tetszik

Költségvetési szerv kamatmentes munkáltatói kölcsönt szeretne adni a munkavállalójának felújításra, hitelintézeten keresztül, 2 millió forint összegben. A kölcsön részleteit végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalnánk. Milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak? Van konkrét jogszabály a munkáltatói kölcsönre vonatkozóan? Elő kell írni, hogy számlával igazolja a dolgozó az elvégzett felújítási munkákat? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Ha a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre) nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. §].

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani.

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni többek között akkor, ha a munkáltató munkavállalójának a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön esetében [szja-törvény 72. § (4) bekezdés f) pont].

Mivel a felsorolt kivételek között a felújításra adott kölcsön nem szerepel, a munkáltatónak a kamatkedvezmény miatt az előbbiek szerint adókötelezettsége keletkezik, viszont nem szükséges a hitelintézeti vagy a államkincstári közreműködés, valamint a felhasználás igazolása.

Más a helyzet, ha valójában a felújítás keretében korszerűsítés történik.

Korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig [szja-törvény 72. § (5) bekezdés) c) pont].

Ebben az esetben a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, viszont szükséges a hitelintézeti vagy az államkincstári közreműködés, valamint fel kell hívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy a NAV-ellenőrzés esetén kérheti a kölcsön jogszerű felhasználását igazoló bizonylatokat.