Jégkár, esőkár, fagykár: így kell adózni a kárenyhítő juttatás után

Megosztás Tetszik

A változékony időjárás miatt sok kár érte a mezőgazdasági termelőket idén a kései havazás, a fagykár, a jégeső és a felhőszakadások miatt. Ennek apropójaként cikkünkben sorra vesszük, milyen adózási szabályok vonatkoznak a kapott kárenyhítő juttatásra.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik, mely szerint a mezőgazdasági termelőknek a 6. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé.

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult.

A törvény 3. paragrafusa szerint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani

• a mezőgazdasági termelő,
• a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
• a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító,
• a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
• az állam között.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a káreseményekre vonatkozó legfontosabb fogalmakat, s kiderül, milyen jövedelem a kárenyhítő juttatás, és milyen adószabályok vonatkoznak rá.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.