adozona.hu
Ítélet a 98 százalékos különadóról: nincs automatikus jogorvoslat
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Itelet_a_98_szazalekos_kulonadorol_nincs_au_4338WO
Ítélet a 98 százalékos különadóról: nincs automatikus jogorvoslat
A 98 százalékos különadóval kapcsolatban nemzetközi szinten született ítélet magától értetődően generálja a kérdést: a hasonlóan jogsérelmet szenvedett valamennyi érintett részére automatikus jogorvoslatot jelenthet-e a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) - egyelőre nem „végleges” - ítélete vagy az ítélet csak a konkrét ügyben kötelező? Milyen természetű ítéletet hoz általában a Bíróság?
A 2010. évi XC. törvény alapján a 98 százalékos különadó alapjának minősül a jogviszony megszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg - ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét - azonban ideértve a régi Mt. szerinti versenytilalmi megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.
Így reagált a kormány |
Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik az elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítése ügyében született strasbourgi ítélet elemzése és ezután dönt a kormány arról fellebbez-e - mondta a kormányszóvivő a hír kapcsán május 14-én. A fellebbezés benyújtására - ha ilyen döntés születik - három hónap áll rendelkezésre - tette hozzá. Úgy fogalmazott: emlékei szerint közel ezer korábbi alkalmazottat érinthet ez a kérdés összesen. Ha minden esetben a kormány veszítene, akkor ötmilliárd forintot kellene kifizetni. Ugyanakkor egyelőre egy esetben született ilyen döntés - jegyezte meg. Arról, hogy terveznek-e esetleg külön alapot elkülöníteni azt mondta: a kormánynak négyszázmilliárdos tartaléka van csak az idénre. Az ügyről részletesebben itt. |
Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a 2 millió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség.
Hozzászólások (0)