Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai

Megosztás Tetszik

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a rövidebb távú, leginkább turisztikai célú hasznosítás, szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás). A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) információs füzetben részletezi ezen hasznosítási formák adózási lehetőségein túl a termőföld bérbeadására vonatkozó szabályokat is.

Az ingatlan természetes személyként történő hasznosítása jellemzően nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként történik, ezért a tájékoztató a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza részletesen.

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék. A termőföld bérbeadásából, valamint a fizetővendéglátásból származó jövedelem – ez utóbbinál feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül. Ezek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől átkerültek az szja-törvénybe. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózási szabályait az szja-törvény 73. paragrafusa, míg a tételes átalányadót fizetők adózási rendjét a 8. számú melléklet tartalmazza.

A továbbiakban részletesen bemutatja a NAV, hogyan kell megállapítani a bevételt, mely tételek csökkentik azt, hogyan kell kiszámítani a jövedelmet, milyen eéőírások vonatkoznak az adóelőleg-fizetésre kifizetőnek, illetve magánszemélynek történő bérbeadástól függően, és ismerteti az általános forgalmi adózásra vonatkozó rendelkezéseket is, illetve a termőföld-bérbeadás különös szabályait is.

A füzet végén a témában leggyakrabban felmerülő kérdések és arra adott válaszok olvashatók.

A tájékoztató ITT olvasható.