Ingatlanok bérbeadása 2021-ben: ezekre figyeljen, amikor korrigálja a NAV bevallási tervezetét!

Megosztás Tetszik

A 2021. évre vonatkozó adóbevallási tervezetek kiegészítésének egyik fő oka az, hogy a NAV által készített tervezet nem tartalmazza a bérleti díjból származó bevételt és az abból megállapítható jövedelmet abban az esetben, ha a magánszemély ingatlanját egy másik magánszemélynek adja bérbe. (A termőföld bérbeadásából származó bevételre más szabályok vonatkoznak!)

A bevallási tervezetet ilyen esetben ki kell egészíteni, vagy ki kell tölteni a 21SZJA bevallást.

A tervezet elfogadásának vagy a bevallás benyújtásának határideje 2022. május 20.

A tapasztalatok alapján a rezsiköltségek megítélésével és a bérbeadott ingatlan beszerzési árával vagy a jövedelem megosztásával kapcsolatosan merül fel a legtöbb kérdés.

Rezsi

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 17. § (3a) bekezdése alapján ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja. Ez azt is jelenti, amennyiben az áthárított összeg nem minősül bevételnek, akkor annak költségkénti elszámolására sincs lehetőség.

Első olvasatra azt gondolná az ember, hogy ezzel a rezsiszámlák sorsa eldőlt, nincs jelentősége annak, hogy kinek a nevén van a mérőóra, amennyiben egy lakást bérbe adnak. A szöveg alaposabb elemzése azonban számtalan kérdést vet fel, így érdemes részletesebben is elemezni, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban.

A szabálynak két lényeges pontja van.  Egyrészt az, hogy a lakás használatával kapcsolatos kiadások érthetők bele az szja-törvény 17. § (3a) bekezdése szerinti rendelkezésbe és nem az ingatlan létével kapcsolatos kiadások. Másrészt az igénybevétellel arányosan áthárított díjak vehetők figyelembe.

Mit is értünk rezsiköltség alatt?

A bérleti szerződésekben a bérleti díj mellett jellemzően a felek megállapodnak a rezsiköltség fizetésének módjáról is. Van olyan eset, amikor a bérleti díj összege a rezsiköltséget is tartalmazza, de előfordul az is, hogy a bérleti díj mellett egy fix összegű rezsiköltségben állapodnak meg.

A más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatás díja alatt azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díját kell érteni, amelyek összefüggenek az ingatlan használatával. Ebből következően pl. a társasház által kötött biztosítás és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre ez a szabály nem alkalmazható. Nem alkalmazható e szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre még abban az esetben sem, ha az tartalmaz rezsi elemeket (például vízdíj, fűtés és szemétdíj), így a bérlő által megfizetett közös költség továbbra is az ingatlan bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ebből következik, hogy a közös költség összegére továbbra is az általános szabályok vonatkoznak, azaz, amennyiben ezen kiadásnak az összegét is megtéríti a bérlő, akkor az bevételnek minősül, mellyel szemben a kifizetett összeg költségként elszámolható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja hogyan számolhatók el a közüzemi költségek, ha azokat havi átalányban fizetik, mi a helyzet, ha a bérleti díj tartalmazza a közüzemi költségeket, illetve amikor nem tartalmazza azokat, illetve miként számolható el tárgyi eszközök beszerzési ára!