Így lehet 10 százaléknál kevesebb az szja: ezt tervezi Orbán Viktor

Megosztás Tetszik

A miniszterelnök szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban tíz százalék alá csökkenthetnék a személyi jövedelemadót (szja) – közölte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A reklámadóról szólva leszögezte: a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselésből.

A jövedelemadó-csökkentéshez a mai 2-4 százalékos helyett tartósan 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen – fogalmazott Orbán Viktor. Leszögezte: amíg a jelenlegi koalíció kormányoz, biztosan kell szektorális különadót fizetni Magyarországon, mert "a mi felfogásunk az, hogy akinek extra magas jövedelme van, annak többet is kell vállalnia a közterhekből".

Ezzel összefüggésben szóba került a reklámadó is, amelyet szintén azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. "Nem kényszer van, hanem igazság van" – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését.

Kijelentette: a szakmai egyeztetések megtörténtek, minden háttérszámítás rendelkezésre áll, és "be fogunk szedni 9-10 milliárd forintot egy olyan szektortól, amely nagy méretű, és nagyon nagy profittal dolgozik". Olyan szektorális adóról van szó, amely más ágazatokban már létezik, most a reklámszektorra is kiterjesztik – magyarázta. A média tiltakozására reagálva megjegyezte: "a bankárok is ezt tették, jobb- és baloldali bankárok egy platformon tiltakoztak", hiszen "senki nem szeret adót fizetni", pláne azok nem, akik nagyon sokat keresnek.

A reklámadó elleni érvekkel, az esetleges negatív hatásaival kapcsolatban szintén a bankszektorból hozott példát: a bankadónál "a bankárok azt mondták, nem lesz hitelezés (...), és majd ki fognak vonulni a bankok. Én úgy látom, a bankszektor Magyarországon jól működik".

Az erre a ciklusra szóló legfontosabb személyes elkötelezettségének Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottság kialakítását nevezte. Azt mondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon is munkát, és így a saját erejéből tarthassa el magát.

Ezzel kapcsolatban jelezte, a következő időszakban nőni fog a kormány közmunkaajánlatának mérete és szervezettsége, mert – különösen válság idején – mindig lesznek olyanok, akik a piacon nem kapnak munkát. "Mi nem kompenzálni akarjuk az embereket azért, mert nincs munkájuk, hanem munkalehetőséget akarunk nekik teremteni" – hangsúlyozta.

A fővárosi önkormányzati választási rendszer átalakítására kitérve a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy Budapest közigazgatását is át kellene gondolni egy többéves munkával. Szerinte az őszi önkormányzati választás után, ebben a kormányzati ciklusban érdemes megalkotni egy új Budapest-törvényt, amellyel "a következő több évtizedben stabil működést adhatunk a fővárosnak".

A Fővárosi Közgyűlés átalakítását úgy kommentálta: együttműködési kényszer lesz a kerületi polgármesterek és a főpolgármester között, és szerinte a mostani körülmények közepette ez a lehető legjobb megoldás.

Európai ügyekről szólva Orbán Viktor azt mondta: Európában ma egy "lopakodó birodalomépítés" zajlik, "részletszabályok módosításával az unió alapszerződésének módosítása történik gyakorlatilag lépésről lépésre". Ezt az Európai Bizottság elnökének kiválasztásával hozta összefüggésbe, mert –folytatta – az az igény fogalmazódott meg, hogy az Európai Parlamentben helyet foglaló pártok csúcsjelöltjeit a tagállami miniszterelnökök automatikusan jelöljék a bizottság élére.

Ez egy "lopakodó alkotmánymódosítás" Európában – erősítette meg meggyőződését, hozzátéve, szerinte arra kell készülni, hogy Brüsszelben folyamatosan lesznek a nemzetállami hatásköröket kisebbíteni akaró kísérletek, amelyeket "nekünk alkotmányos érveléssel meg kell akadályozni".

Hozzáfűzte egyúttal, hogy a napokban Portugáliába utazik egy európai néppárti csúcstalálkozóra, ahol "azt az álláspontot fogjuk képviselni – vagyunk jónéhányan –, hogy (...) először nem a személyről kell dönteni, hanem Európa megújulásának legfontosabb pontjait kell meghatározni". Ezt követően pedig olyan európai bizottsági elnököt kell választani, aki ezt a programot hajlandó végrehajtani.

A rendszerváltás óta eltelt időszakról is kifejtette véleményét, mely szerint 1990-ben volt az első rendszerváltás, amely egy átmeneti korszakot, egy liberális rendszert eredményezett, ahol csak az egyéni érdekekre összpontosítottak, ezt azonban – mint fogalmazott – "2010-ben lezártuk, és egy második rendszerváltást hajtottunk végre", amelyben "az új, nemzeti alkotmány a közjóból indul ki".