Home office-ban, határon túl

Megosztás Tetszik

Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Az olvasói kérdés részletesen így hangzik: Home office-ban, határon innen – kötelezettségek és jogosultságok, cikkhez kapcsolódóan szeretném feltenni a kérdésemet. Két éve Németországban élek és alkalmazottként dolgozom teljes munkaidőben. (Tudomásom szerint német adóügyi illetőségű vagyok.) A cég német illetőségű munkaadó, csak Németországban rendelkezik telephelyekkel, és Magyarországon semmiféle érdekeltsége, telephelye nincs. Magyarországon a feleségemmel közösen van egy lakásunk, ide látogatok el 2–3 hetente hétvégén. Maximum hány munkanapot tudnék Magyarországról home office-ban dolgozni úgy, hogy a munkaadónak semmit ne kelljen változtatnia a német jövedelemadó- és járulékfizetésben, továbbá Magyarországon se keletkezzen jövedelemadó-fizetési kötelezettségem? (Évente körülbelül maximum 40 munkanap külföldi home office-szal számolok.)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ismertetett helyzetben az adókötelezettség megítélésénél alapvető fontosságú az adóügyi illetőség eldöntése. A magyar állampolgár magyar illetőségű, azonban ha Ön német illetőségű, a Németországgal kötött egyezményt is meg kell vizsgálni. Ha az egyezmény értelmében is német illetőségűnek tekintendő, és a Magyarországon eltöltött naptári napok száma 183 napnál kevesebb, akkor továbbra is Németországban kell a személyi jövedelemadót megfizetnie.

Magyar adóügyi illetőség esetén viszont már az első munkanapra jutó jövedelme alapján is Magyarországon kell az személyi jövedelemadót megfizetnie, amikor nem Németországban végzi a munkát.

Ahogy láthatja különbséget kell tenni a naptári napok és a munkanapok között. A naptári napnak az illetőség miatt és az adóztatás jogának megítélése szempontjából van jelentősége. Az adót viszont a ténylegesen munkával töltött napok arányában kell megfizetni.

Az illetőség eldöntése attól függ melyik országban van állandó lakóhelye. Ha csak Németországban van, akkor egyszerűsödik a helyzet, itt megállunk, Ön német rezidens.

Amennyiben mindkét országban rendelkezik állandó lakóhellyel, ahol felváltva ténylegesen lakik, akkor ez alapján nem lehet megállapítani az illetőséget.

A következő szempont a gazdasági és családi kapcsolat. Amennyiben az Ön felesége Magyarországon él és Ön rendszeresen látogatja őt, akkor Ön magyar adóügyi illetőségűnek minősül. Ha a felesége is Németországban él Önnel és időnként Magyarországra látogatnak, akkor Ön német illetőségű, mert a gazdasági kapcsolata is Németországhoz köti.

A tb sem annyira egyszerű. Itt is abból kell kiindulni, hol van az Ön állandó lakóhelye. Abban az esetben, ha ez Magyarországon van és munkaidejének több mint 25 százalékát Magyarországon végzi, akkor a német munkáltatónak Magyarországon kell járulékokat és szochot fizetni. (A magyar munkanapok száma eléri az összes munkanap 25 százalékát.)

Ha az állandó lakóhelye Önnek Németországban van, akkor a biztosításra való jogosultsága is Németországban marad. Az állandó lakóhely, ha nem állapítható meg, akkor az adóügyi illetőséget kell figyelembe venni.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.