Családi kedvezmény: én gyerekem, mi gyerekünk, élettárs, házastárs?

Megosztás Tetszik

Naponta tapasztaljuk olvasóink kérdéseiből, hogy sokak számára nagy fejtörést okoz a családi kedvezményre vonatkozó előírások közötti eligazodás. Cikkünk a 2015. évi adóbevallás, munkáltatói adó-megállapítás elkészítéséhez egy konkrét példán mutatja be, hogy az érintettek családi helyzetében bekövetkezett változások esetén mi mindenre kell figyelni a szabályok helyes alkalmazásához.

Egy édesanya kettő, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeket hoz az új kapcsolatába, s 2015 januárjában – orvosi igazolás szerint – betöltötte a várandósságának 91. napját a harmadik, élettársával közös magzatával. Az élettárs apának nincs „hozott" gyermeke. Az élettársak nem voltak regisztráltak, viszont 2015 márciusában összeházasodtak. Kérdés, hogy mennyi családi kedvezmény illeti meg őket 2015-ben, és azt az év folyamán hogyan érvényesíthették helyesen, illetve miként oszthatják meg az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban?

Vegyük sorra a két fél jogosultságát és a közös érvényesítés lehetőségét 2015 egyes hónapjaiban!

– Január-február hónapokban az anya élettársa nem volt jogosult családi kedvezményre, mert a két „hozott” gyermek és a magzat után a havi 3x206 250 forint csak az anyát illette meg. Ebből következően az említett két hónapban a közös érvényesítésre nem volt jogszerűen lehetőségük.

– Március-december hónapokban házastársakként már mindkét fél jogosulttá vált a két „hozott” és a születendő gyermek után a havi 3x206 250 forint családi kedvezményre és annak közös érvényesítésére – feltéve, hogy a saját jogán mindkét fél biztosított – a járulék tekintetében is.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult többek között az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa [szja-törvény 29/A § (3) bekezdés; 29/B § (1a) bekezdés].

A Cst. szerint családi pótlékra jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek után többek között a szülővel együtt élő házastárs is.

Jogosultsági hónap többek között az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a családi kedvezményre való jogosultság legalább egy napig fennáll [szja-törvény 29/A § (6) bekezdés].

Megjegyzendő, hogy amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 31 250 forint havi kedvezményt áprilistól – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük vette igénybe) közösen érvényesíthették [szja-törvény 29/C §].

A január-februárban még élettárs, márciustól már házastárs felek a 2015. évi adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban a következőképpen érvényesíthetik a kedvezményeket:

– Amennyiben legalább az egyiküknek az első házasságkötéséről van szó, az elsőházas 9x31 250 forint havi kedvezményt április-december hónapokra – döntésük szerint – az összeg megosztásával (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe) a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetik.

– Január-február hónapokban – ha a gyermekét egyedülállóként nevelőnek járó emelt összegű családi pótlékot nem vette igénybe – az anya és az akkor még élettárs párja megoszthatják egymás között a kétszer havi 3x206 250 forintot az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban, a járulékkedvezményre viszont ez csak akkor érvényes, ha az anya biztosítottnak minősül.

– Március-december hónapokra a házastársak a tízszer havi 3x206 250 forintot az adóbevallásukban, munkáltatói adó-megállapításukban megoszthatják (ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe) a járulék tekintetében is, feltéve, hogy a saját jogán mindkét fél biztosított. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe.

Az szja-törvény 29/B paragrafusának (2) bekezdése szerint a családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

(2a) A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adó-megállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.