Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása: közterhek, ellátások

Megosztás Tetszik

A minap az Adózóna több – harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggő – kérdést is kapott. Horváthné Szabó Beáta adószakértő két válaszát közöljük.

Kérdés1.: Ügyfelem chilei állampolgárságú munkavállalót kíván foglalkoztatni. A fiatalember rendelkezik adóazonosító jellel, tajszámmal még nem, annak intézése most van folyamatban. Kérdésem, hogy mivel teljeskörű biztosítása van az AXA biztosítónál (hiszen másképp nem is kapott volna tartózkodási engedélyt), a bérszámfejtés során ugyanúgy mindent vonni kell tőle, mint egy magyar munkavállalótól? Ha esetleg valami történik vele, betegszabadságra/táppénzre jogosult lesz? Az egészségbiztosító ugyanúgy folyósítja részére a táppénzt? Akkor a kötelezően kötött magán-egészségbiztosítása minek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Tbj. Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott külföldi személy tekintetében nem tesz különbséget, így a chilei munkavállaló, ha Magyarországon végzi a munkát, biztosítottnak minősül. Az adó- és járulékkötelezettséget ez esetben azonos módon kell megállapítani, mint a többi munkavállalónál.

Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és erről az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató (intézmény) szerződésben nevesített orvosi igazolással rendelkezik. Így a Tbj. szerint külföldi személy is jogosult táppénzre. Ha nem kíván magán egészségügyi ellátást igénybe venni, úgy véleményem szerint nem szükséges párhuzamosan a privát egészségbiztosítást fenntartani.

Kérdés2. Egy magyar cég alkalmazni szeretne – munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – egy egyiptomi állampolgárt, aki Egyiptomban él, s ott végezne a magyar cégnek piackutatási, üzletkötői munkát. Mi ennek a hivatalos menete: bejelentés, adó- és járulékfizetés? Milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A magánszemély egyiptomi, azaz úgynevezett harmadik országbeli, amely országgal Magyarországnak nincs a szociális biztonságra vonatkozó egyezménye. A Tbj. törvény hatálya abban az esetben terjed ki a harmadik ország állampolgárára, ha a munkát Magyarország területén végzi. Bár a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre, de ha a magánszemély munkavégzésének helye a szerződés alapján és a valóságban is Egyiptomban található, akkor a magánszemély nem része a magyar kockázatközösségnek. Ennek következtében Magyarországon nem jön létre biztosítási jogviszony, így ezen jogviszony kapcsán Magyarországon sem járulékfizetés, sem szociális hozzájárulási adó-, és szakképzési hozzájárulásfizetés nem keletkezik, és bejelenteni sem kell.

Szja-előleget sem kell vonni a foglalkoztatónak, feltételezem, hogy a magánszemély Egyiptomban rendelkezik adóügyi illetőséggel.  Az Egyiptommal megkötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében a megbízási díj összege a magánszemély illetősége országában adóztatható.

Továbbá munkaviszony esetén is egyiptomi illetőség és ottani munkavégzésre tekintettel fizetett munkabér csak Egyiptomban adóztatható. Az illetőséget fontos az egyiptomi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással igazolni [1995. évi XVII. törvény 14–15. cikkei].

A 08-as adóbevallásban a külföldi illetőségű személy részére kifizetett és mentesített jövedelmet fel kell tünteni, melyhez adóazonosító jel beszerzése szükséges.

Az adó- és járulékkötelezettséget a foglalkoztatás helyén irányadó belső jogszabályi előírások alapján kell teljesíteni, mely előfordulhat, hogy kiterjed a munkáltatóra is. Az adó és járulékkötelezettségen felül célszerű azt is vizsgálni, hogy a tevékenység következtében a magyar cégnek keletkezik-e telephelye a munkavégzés országában.