Ha családi kedvezményt szeretne, nem biztos, hogy megéri ekhózni

Megosztás Tetszik

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. (ekho) törvény a média szereplői, az írók, a művészek és a sportolók számára egy egyszerű és csökkentett mértékű közteherfizetés választását teszi lehetővé. Ám annak, aki családi kedvezményre jogosult, érdemes utánaszámolnia, hogyan jár jobban.

Az ekho választásának előnye, hogy összevont kulccsal számított összeg megfizetésével lehet teljesíteni
–        a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót,
–        a biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá
–        a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási
kötelezettségeket.

Az ekho törvény tételesen felsorolja azokat a foglalkozásokat, amelyek jogosítanak az ekho választására, ennek alapján az érintettek jellemzően a média-szakemberek, az írók, az újságírók, a művészek, a színházi, a filmipari foglalkoztatottak, a sportolók, edzők.

Ekho választása esetén az ekho-alap után a magánszemélyt terhelő ekho 15 százalék, nyugdíjas esetében 11,1 százalék, a kifizetőt terhelő ekho 20 százalék.

Az aktív korúak esetében az ekho választásának egyik fontos feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel is, amely után a közteherviselési kötelezettségek (szja, tb, szociális hozzájárulási adó, eho) teljesítése az általános szabályok szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az ekho alá vonható éves szintű bevételi értékhatár (sportolók esetében 100 millió forint, edzők esetében 50 millió forint, a többi foglalkozás esetében 25 millió forint) akkor érvényes, ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelmet is szerez, illetve a bevételi értékhatár olyan hányadban vehető figyelembe, amilyen arányt az általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Ha az ekhós bevétel munkaviszonyból származik, kötelező előírás, hogy az ekhós tevékenység adott havi ellenértékeként járó bérnek csak a havi minimálbért (2014-ben 101 500 forintot) meghaladó részére vehető figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozat (kivéve, ha az adott hónapban más jogcímen szerzett, az általános szabályok szerint adóztatott jövedelem igazoltan eléri a minimálbért). A nyugdíjasokra, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjasok, az előbbi szabályt nem kell alkalmazni, illetve az értékhatárokat nem kell arányosítani.

Az ekho ismertetett szabályoknak megfelelő megfizetésével az ekho-alapként figyelembe vett bevétel után teljesülnek a szociális hozzájárulási adóra, a járulékokra és a személyi jövedelemadóra előírt kötelezettségek.

Nem szorul bizonyításra, hogy az ekho kevesebb a nem ekhózó jövedelmek közterheinél. Ám ennek az az ára, hogy az ekho-alapként figyelembe vett jövedelemből, illetve az ekhóból kedvezményeket nem lehet érvényesíteni. Az ekho megfizetése alapján a magánszemély egészségügyi, baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra jogosult ugyan, de táppénzre nem szerez jogosultságot. A 15 százalékot fizető aktív korúak nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosultak, de a nyugdíj megállapításánál csak a 15 százalékos ekho-alapnak a 61 százalékát lehet majd figyelembe venni.

Kérdés ezek után, hogy megéri-e minden esetben ekhózni? Ezt különösen azoknak hasznos mérlegelniük, akik több gyermek után is jogosultak családi kedvezményre, mivel azt az ekho-alapként figyelembe vett jövedelemből és járulékaiból nem lehet érvényesíteni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET: példáinkból kiderül, kinek nem éri meg az ekho, ha családi kedvezményre jogosult!