Így fizetünk adót az értékpapírból származó jogviszonnyal összefüggő jövedelmek után

Megosztás Tetszik

A 2023. évi szja-bevallás határidejének közeledtével a Grant Thornton Magyarország összefoglalta az értékpapírból származó jövedelmek kapcsán leggyakrabban felmerülő adózási szabályokat. Jelen írás a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását fejti ki a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.

Mit tekintünk értékpapírnak?

A személyijövedelemadótörvény (szja-törvény) szerint értékpapírnak minősül:

• minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá
• a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés,
• a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon.

Most, hogy már be tudjuk azonosítani, mi minősül értékpapírnak, nézzük meg, hogy mikor tekintjük azokat jogviszonyhoz kapcsolódónak!

Jogviszonyhoz kapcsolódó értékpapír

Az szja-törvény alapelvei szerint az értékpapír formájában megszerzett jövedelem jogcímét is a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni.

Tehát amikor a magánszemély munkajogviszonyára való tekintettel vagy tevékenységének ellenértékeként tesz szert értékpapír-juttatásra, akkor az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül összevonás alá eső jövedelemnek, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie.

Ilyen, jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a munkaviszonya alapján a cégcsoportba tartozó – belföldi vagy külföldi – társaság közvetlenül vagy közvetve értékpapír formájában nyújt juttatást a munkavállalónak. Ezen értékpapír juttatások célja a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése. A juttatás történhet:

• az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával; vagy
• értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával; vagy
• úgynevezett fantomrészvény juttatásával, amikor a részvényérték csak a juttatás értékének meghatározásában játszik szerepet, a magánszemély az ügylet valóságos tartalmát tekintve nem is jut értékpapírhoz.

A fent említett bármelyik értékpapírprogram keretében jutatott vagyoni érték kapcsán az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy (amennyiben ez egy korábbi időpont) akkor, amikor a magánszemély, vagy javára más személy ezt birtokba vette..

A Grant Thornton Magyarország szakértői megjegyzik azonban, hogy a magánszemélyeknek bevétele és adókötelezettsége keletkezik függetlenül attól, hogy az értékpapírt magyar kifizetőtől vagy külföldi társaságtól kapták. Az sem mérvadó, hogy az értékpapírt és az abból származó jövedelmet behozták-e belföldre vagy sem és esetleg külföldi bank- vagy értékpapírszámlán tartják.

A magánszemély dolga akkor a legegyszerűbb, ha az értékpapír magyar kifizetőtől származik, ugyanis ilyenkor a magyar kifizető köteles az adókötelezettség megállapítására, levonására, bevallására és megfizetésére.

Tehát a foglalkoztató, a hagyományos bérjövedelemhez hasonlóan levonja az szja-t (15%), az egyéni járulékot (18,5%) és megfizeti a szochót (13%) is – emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.

Külföldi munkáltató esetén bonyolultabb a helyzet

Azonban, ha közvetlenül a külföldi cég nyújtotta a jövedelmet magyar jogviszonyra való tekintettel, akkor a helyzet bonyolódik, hiszen a külföldi cég jellemzően nem minősül kifizetőnek, és ilyen esetekben a magánszemélyt terheli az adómegállapítási kötelezettség. Mivel a külföldi juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, így nem jön létre biztosítotti jogviszony a felek között, ennek hiányában pedig járulékkötelezettség nem keletkezik.

Az szja mellett azonban a szochokötelezettség is a magánszemélyt terheli, és mindkettőt a bevétel 89 százalékára meghatározott adóalap után kell megfizetnie, amennyiben ezt részére nem térítik meg. A 89 százalékos adóalap célja, hogy költségelszámolási lehetőséget biztosítson a magánszemélynek egy olyan helyzetben, ahol erre egyébként nem lenne jogosult. Fontos tisztában lenni azzal, hogy e jövedelem esetében a szochofizetési felső határ szabálya nem alkalmazható – írják.

MÉP – kedvezményes lehetőség értékpapír-juttatáshoz

Az szja-törvény lehetőséget ad egy különleges juttatási módra, ez a munkavállalói értékpapír-juttatási program (MÉP). Ezen program keretében évi 1 millió forint vagyoni értékre lehet kedvező adózás mellett szert tenni úgy, hogy nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Ennek azonban van két követelménye, feltétele:

A törvény kétéves tartási időszakot ír elő úgy, hogy a program szervezője egyedi letétben köteles elhelyezni az értékpapírt befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára.

Továbbá feltétel még, hogy az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő és az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitévő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek.

Adózási pont az értékpapír kötelező tartási időszaka leteltét követően az értékpapír elidegenítésével (árfolyamnyereség), az osztalékfizetésnél és valamely előfeltétel nem teljesülése esetén (munkaviszonyból származó jövedelem) keletkezik. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha az értékpapír a kötelező tartási időszakon belül a magánszemély tulajdonába kerül, ilyen esetben a munkáltató vonja le az Szja-t és a járulékokat, és a kifizetőnek keletkezik Szocho-kötelezettsége is.

Adómentes juttatásként adhatnak a startupok részesedést

2024. január 1-jétől az induló (startup) vállalkozások adómentesen juttathatnak részesedést (üzletrész, részvény) a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére, az adót csak akkor kell megfizetni, amikor a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Induló vállalkozásnak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem fizetett osztalékot és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

A szerzéskori adómentesség feltétele, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedés juttatásának meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek, illetve a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést a szerzést, vagy a részesedés szerzésére való jog gyakorlásának megnyílását követően legalább három évig nem értékesíti. Továbbá az induló vállalkozásnak egy adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tennie.

Fontos még kiemelni az elismert programokból származó jövedelmeket, mint az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) és a KMRP (különleges munkavállalói résztulajdonosi program) kapcsán juttatott vagyoni értékeket. Mindkét program előnye, hogy a rájuk vonatkozó szabályok és feltételek betartásával, teljesülésével a törvény több kedvező rendelkezést tartalmaz, amelyeknek köszönhetően a magánszemélyre kedvezőbb adófizetési teher vonatkozik. Az MRP és a KMRP működtetése és az ezekből származó adókötelezettségek meghatározása igen bonyolult részletszabályokon alapul, melyek meghaladják jelen összefoglalónk kereteit – emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.