Gondnoki feladatok ingyenes lakhatásért

Megosztás Tetszik

Hogyan kell adózni, ha a társasháznál a gondnok megbízási szerződés keretében végzi feladatait, amiért cserébe ingyen lakhat a gondnoki lakásban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy társasháznál az új gondnok megbízási szerződés keretében végezné feladatait. Cserébe ingyen lakhatna a társasház gondnoki lakásában, a társasház a lakásbérlet szokásos piaci árának 90 százaléka után (10 százalék költséghányadot figyelembe véve) megfizetné az szja-t, egyéni természetbeni és pénzbeli járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ezen kívül a gondnok pénzbeli juttatást nem kapna. Szabályos ez így?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A leírt módszer nem szabályos, a közterhek megállapítására, megfizetésére a helyes eljárás a következő.

Szja

Az Szja tv. rendelkezéseinek értelmében a megbízási szerződés alapján a gondnoki feladatok ellenében nyújtott ingyenes lakhatás esetén a lakásbérlet szokásos piaci értéke, valamint, ha a közüzemi díjakat és egyéb fenntartási költségeket is a társasház fizeti, azok összege is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, amelyből 90 százalék a jövedelem (tekintve, hogy a használattal összefüggő költség hiányában a tételes költségelszámolás választásának nincs értelme).

A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesítenie kell adókötelezettségeit [Szja tv. 75. § (7) bekezdés].

A társasháznak mint adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek tehát az általa kifizetett (juttatott) jövedelmet terhelő 15 százalék adóelőleget akkor is meg kell állapítania, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség. Ha a magánszeméllyel szemben nincs – valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik – olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget utóbb levonhatná, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.

A társasháznak az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére (08-as bevallás).

Az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles a juttatás negyedévét követő hónap 12. napjáig (azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot). A jövedelmet, az adót, negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – az őt terhelő adóelőleget, valamint a ténylegesen befizetett adóelőleget az szja-bevallásában be is kell vallania [Szja tv. 46. § (7), (9) és (10) bekezdés].

Járulékok

A társadalombiztosításijárulék-fizetést előíró régi, illetve új Tbj. szerint a foglalkoztató (a társasház) a biztosítottat terhelő járulékot (2020. július 1-jéig 17, azt követően 18,5 százalék) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.

A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba [régi Tbj. 50. § (5) bekezdés, új Tbj. 77. § (4) bekezdés], és – ha azt a gondnok nem téríti meg a társasháznak – a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket [Szja tv. 72. §] is alkalmazni kell mindaddig, amíg a követelés fennáll.

Szocho

Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 17,5 százalék szochofizetési kötelezettség áll fenn, amelynek megfizetésére önálló tevékenységből származó jövedelem esetén – ha az kifizetőtől származik – a kifizető köteles [Szocho tv. 1. § (1) bekezdés, 3. § (2) bekezdés].

Vagyis a társasháznak az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem után a szochot havonta meg kell állapítania, be kell vallania (08-as bevallás) és be kell fizetnie [Szocho tv. 18. § (1) bekezdés].