Finisben az szja-bevallás – NAV-válaszok fontos részletekre

Megosztás Tetszik

Be kell-e vallani minden jövedelmet, mi adómentes, hogyan érvényesíthetők a különböző kedvezmények. A határidő lejárta előtt még ellenőrizheti, hogy jól töltötte-e ki bevallását. A NAV honlapján közölt válaszokat ismertetjük.

Bevallást érintő technikai jellegű kérdések

A személyijövedelemadó-bevallásomat csak a NAV által küldött borítékban adhatom fel?

Az adóbevallást bármilyen borítékban postára lehet adni, a borítékra írandó levelezési cím megtalálható a bevallás kitöltési útmutatójának hátsó borítóján. Fontos tudnia, hogy ilyen esetben fizetnie kell a postára adásért.

A személyijövedelemadó-bevallásomat lekicsinyítve is kinyomtathatom?

Kérjük, hogy a bevallást a nyomtatáskor  ne kicsinyítse le, mivel így olvashatatlanná válik.

Nem kaptam bevallási csomagot, hogyan tudom azt beszerezni?

Bevallási csomag kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain. Bevallási időszakban hosszabb nyitvatartással  várják az ügyfeleket.

Kényelmesebb módja a bevallásnak, ha a NAV honlapjáról letöltik a 1553. számú személyijövedelemadó-bevallás kitöltő programját. A programmal nagyobb az esély a hibátlan bevallás elkészítésére, mivel sok esetben előkalkulálja a számított sorokat és figyelmeztet a hibákra.

A bevallásomban elfelejtettem rendelkezni az Szja 1+1%-ról. Rendelkezhetek utólag?

A jogszabály lehetőséget biztosít a rendelkezésre azon magánszemélynek is, aki az szja-bevallásához elfelejtette csatolni a rendelkező nyilatkozatát. Május 20-áig zárt  borítékban közvetlenül az adóhivatalnak is elküldhető és személyesen is benyújtható a rendelkező nyilatkozat. A borítékon fel kell tüntetni a rendelkező magánszemély nevét, címét és adóazonosító jelét.

Önálló elektronikus űrlapon is lehet rendelkezni, erre a „15EGYSZA” elnevezésű, a nyomtatványkitöltő programok közül letölthető nyilatkozat szolgál. Az elektronikus nyomtatvány Ügyfélkapun keresztül küldhető be a NAV-nak 2016. május 20-áig. E szabály vonatkozik azokra is, akiknek a személyi jövedelemadó bevallást 2016. február 25-éig kellett benyújtania.

Bevallási nyilatkozatot tettem, mikor küldi részemre a NAV az adóbevallást?

Az adóhivatal azok adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg. Erről a NAV nem küld értesítést kivéve, ha visszatérítendő, vagy befizetendő adót állapít meg. Ekkor az adóhivatal a különbözetről határozatot hoz.

Aki nem kap értesítést a NAV-tól, annak további teendője nincs. Az ügyfélkapuval rendelkezők május 20-a után megtekinthetik az adóhivatal által elkészített adómegállapításukat, valamint, ha valakinek szüksége van rá, úgy írásban kérheti  a bevallása megküldését.

Jelöltem „X”-szel a munkáltatói M30-as igazoláson, hogy adóhatósági bevallást szeretnék választani. Be kellett ehhez küldeni az adóhivatalhoz a nyilatkozatomat vagy a 1553NY bevallást?

Nem kell a munkavállalónak semmit sem beküldenie, az a fontos, hogy a munkáltatónak február 1-jéig tudomására jutott-e ez a választás, mert erről február 12-éig köteles volt adatot szolgáltatni a NAV-nak. Ha nem kapott olyan értesítést, hogy nem volt jogosult  a nyilatkozat megtételére, akkor további teendője nincs.

Vissza kell-e küldeni az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély nem kíván változtatni annak tartalmán?

Amennyiben az adózó a NAV által elkészített 1553E jelű bevallásban foglaltakkal egyetért, vagyis a bevallás, és a saját igazolásain lévő adatok között eltérés nincs, akkor további teendője nincs, a 1553E jelű bevallást nem kell visszaküldeni, a bevallást és az igazolásokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni.

Az adózó javíthatja-e az adóhatóság által elkészített 1553E jelű bevallást?

Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal nem ért egyet, a helyes adatokat a 1553E jelű bevallás „Adózó javítása” mezőkbe kell beírnia. A javított bevallást május 20-áig kell visszaküldeni az adóhivatalnak. A javítás alapján a NAV ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20-áig értesíti az adózót.

Kaptam egy levelet a NAV-tól, hogy nem vagyok jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére és ezzel az adóhatósági adómegállapítás választására. Ez azt jelenti, hogy nekem nem kell személyi jövedelemadó-bevallást benyújtanom?

Amennyiben annak ellenére kért adóhatósági adómegállapítást, hogy nem felelt meg a törvényben meghatározott feltételeknek, tehát nem volt jogosult a bevallási nyilatkozat választására, és ez a nyilvántartásunkban szereplő adatok alapján megállapítható, akkor hivatalunk arról küldött értesítést, hogy nem volt jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére. Ebben az esetben a bevallási kötelezettségének önadózás útján kell eleget tennie 2016. május 20-áig a 1553. számú személyi jövedelemadó bevallás benyújtásával.

Elrontottam a bevallásomat, mert elfelejtettem feltüntetni az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmemet. Tudom, hogy önellenőrizni szükséges, de a kérdésem az, hogy erre csak május 20-a után van lehetőségem?

A személyijövedelemadó-bevallás az előírt határidő előtt is helyesbíthető önellenőrzéssel. Ezzel a helyesbített adó az általános szabályok szerint válik esedékessé. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az önellenőrzés során befizetendő adója keletkezik, úgy azt 2016. május 20-áig még pótlékmentesen fizetheti meg.

Egyes jövedelemtípusok bevallása

Kell adóbevallást készítenem, ha tavaly a nyugdíjamon kívül nem volt jövedelmem?

Nem, mert a nyugdíj adómentes jövedelem, arról nem kell bevallást benyújtani.

Tavaly nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kaptam. Ezt be kell-e a vallani a 2015-ös személyijövedelemadó-bevallásban?

Amennyiben Ön olyan a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresési segélyben részesült tavaly, amely megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, akkor az nyugdíjnak minősül. A nyugdíjat pedig, mint adómentes juttatást nem kell bevallania.

Gyermekeim után kapott családi pótlékot be kell-e vallani az adóbevallásban?

A családi pótlékból nem kell jövedelmet megállapítani, így azt Önnek a bevallásában sem kell szerepeltetnie.

2015-ben csak gyermeknevelési támogatást kaptam, ami ismereteim szerint nem adóköteles jövedelem. Kell-e bevallást készítenem?

A gyermeknevelési támogatás adómentes jövedelemnek minősül, így a bevallásban sem kell azt szerepeltetni.

Nem kell bevallást benyújtania, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania.

2015-ben gyermekgondozási díjban részesültem, mást nem kaptam. Kell-e bevallást benyújtanom?

Igen, mert a gyermekgondozási díj adóköteles társadalombiztosítási ellátás, így bevallási kötelezettsége van: „más bérjövedelemként” a bevallás 4. sorában kell szerepeltetnie.

Ápolási díjat kaptam egész évben. Kell-e erről bevallást benyújtani?

Az ápolási díj adómentes jövedelem. Ha csak ezt a jövedelmet szerezte az adóévben, nem kell bevallást benyújtania.

Kell-e személyijövedelemadó-bevallást benyújtanom, ha csak rokkantsági ellátásban részesültem?

A megváltozott munkaképességűek ellátásai (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) adómentes juttatások, azokról nem kell bevallást benyújtani.

Kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtanom, ha 2015-ben csak álláskeresési járadékban részesültem?

Igen, az álláskeresési járadék adóköteles, ezért azt a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás alapján be kell vallani.

2015-ben közmunkás voltam. Be kell vallani az így szerzett jövedelmet?

Igen, be kell vallania, mivel a közfoglalkoztatásban megszerzett jövedelem is bérjövedelemnek minősül.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet be kell-e vallani, a bevallás mely sorában kell szerepeltetni?

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről a magánszemélynek nem kell bevallást benyújtania, ha bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget.

A mentesített keretösszeg megállapítása során a foglalkoztatás napjainak számát meg kell szorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével (4830 forint/nap, illetve 5620 forint/nap; filmipari statiszta esetén a napi összeg 12 000forint). A magánszemélynek bevallania csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell, amely  munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül, és azt a bevallás 1. sorában kell szerepeltetni.

Kell-e személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, ha csak iskolai ösztöndíjat kaptam?

Az oktatási intézményben folytatott tanulmányra tekintettel kapott ösztöndíj adómentes jövedelem, ezért arról nem kell bevallást benyújtani.

Diákmunkával „csak” 10 ezer forintot kerestem 2015-ben. Munkaviszonyban foglalkoztattak. Ezt a kis összegű jövedelmet is be kell vallanom?

Igen. Személyijövedelemadó-bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt és kisebb összegű bérjövedelmet kapott. Az szja törvény nem tartalmaz ehhez kapcsolódóan mentességi szabályt, ezért függetlenül attól, hogy a diák milyen összegű bérjövedelmet szerzett munkaviszonyában 2015-ben, azt be kell vallania és a kifizető által levont – az igazoláson is szereplő – adóelőleg összegét a 65. sorba kell beírnia.

A táppénzt fel kell tüntetni a személyijövedelemadó-bevallásban?

A táppénz adózás szempontjából bérnek minősül, a 1553. számú bevallás A lap 4. sorában kell bevallani, mint „más bérjövedelem”. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősül, akkor a táppénz összege is az 1. sorban, munkaviszonyból származó bérjövedelemként szerepel.

2015-ben ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmem volt. Az adóbevallás melyik sorába kell feltüntetni a jövedelmet?

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A 1553-as bevallás A lapjának 7. és 8. sorában kell ezt a jövedelmet szerepeltetni. A 8. sorban kell tájékoztató adatként szerepeltetni az önálló tevékenységből származó jövedelmek összegéből a bérbeadásból származó jövedelem összegét.

Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adott évben az 1 millió forintot eléri, úgy 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, amit a 9. lapon kell bevallani.

2015-ben adószámos magánszemélyként fizetővendéglátó tevékenységet folytattam, melyre a tételes átalányadózást választottam. A bevallásban fel kell-e tüntetnem a bevételemet, ha igen melyik sorban?

A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátónak nem kell a bevételét feltüntetni a bevallásban. A 1553 jelű bevallás 04-es lapjának 174. sorában a szobák számát és az azt terhelő adót kell bevallani. Mindezen túl a 20 százalékos egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adatokat a bevallás 09-es lapján, a megfizetett személyi jövedelemadót a 1553 bevallás C lapján kell feltüntetni.  

Be kell-e vallanom a lottón nyert pénzösszeget?

A lottó engedélyhez kötött sorsolásnak minősülő számsorsolás, amelyből a kifizető (a Szerencsejáték Zrt.) köteles a személyi jövedelemadót megállapítani, levonni és megfizetni. Így a nyertes már a személyi jövedelemadóval csökkentett összeget kapja meg. A lottón nyert pénznyereményt Önnek nem kell bevallania, ezzel kapcsolatban egyéb teendője nincs.

A kaparós sorsjegyen nyert pénzt be kell-e vallani?

A jogszerűen szervezett sorsjátékból (például kaparós sorsjegyből) származó nyeremény nem minősül jövedelemnek, ezért a magánszemélynek nincs fizetési, illetve bevallási kötelezettsége sem.

A 2015-ös adóévben örököltem. Hol kell az örökséget a bevallásban feltüntetni?

Mivel a hagyaték megszerzése a magánszemélynél adómentes bevételnek minősül, így azt nem kell a bevallásban szerepeltetni.

2015-ben támogatói adományt kaptam az önkéntes kölcsönös egészségpénztáramba. Milyen adó terheli ezt a jövedelmet és mi az adó alapja?

A támogatói adomány egyéb jövedelemnek minősül, melyet 16 százalékos személyi jövedelemadó terhel. A támogatói adomány után továbbá 27 százalékos mértékű eho fizetési kötelezettség is van. Figyelemmel arra, hogy a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni és azt költségként nem számolhatja el, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78 százaléka után kell megfizetni.

Egész évben Ausztriában dolgozó magánszemélynek kell-e bevallást benyújtania, ha Magyarországon nem szerzett jövedelmet?

Mivel az ausztriai munkából származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján Ausztriában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelméről nem kell bevallást benyújtania, ha egyéb hazánkban adóköteles jövedelme nincs az adóévben.

Fizetnie kell adót a magánszemélynek, ha ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot?

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben az így megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 16 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 16 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal.

Kell-e a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnem az ingatlan értékesítéséből származó bevételemet, ha olcsóbban adtam el, mint amennyiért vettem? Be kell-e vallani a lakás értékesítéséből származó jövedelmet, ha az abból származó jövedelem nulla, tekintettel arra, hogy az átruházásra a megszerzéstől számított ötödik év után kerül sor?

Nem kell  a bevallásban szerepeltetni az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik.

Be kell-e vallani azt a kamatjövedelmet, amely után az adót a kifizető levonta?

Azokat a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket, melyek után a kifizető az adót levonta, a magánszemélynek nem kell bevallania.

Tartós befektetésből származó jövedelmet szereztem 2015-ben. Hol kell bevallanom?

Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót Önnek a bevallásában kell megállapítania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A tartós befektetésből származó jövedelem és adójának bevallására a 1553. számú bevallás 166. sora szolgál. 2013. augusztus 1-jétől 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a tartós befektetésből származó jövedelmeket, amennyiben a lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Az eho bevallására a 1553-09 lap szolgál. Ha a tartós befektetési szerződést még 2013. augusztus 1-jét megelőzően kötötték, akkor nem kell megfizetni a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Kedvezmények érvényesítése

Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?

Nem, a kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből.

A súlyos fogyatékosság kedvezményére 2013. óta folyamatosan fennálló betegség alapján  jogosult a magánszemély, de a 2015. évben csak 4 hónapot dolgozott. Ebben az esetben csak erre a négy hónapra vonatkozó kedvezmény összege érvényesíthető-e?

A súlyos fogyatékosság kedvezményének érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegsége, súlyosan fogyatékos állapota orvosi igazolás, határozat alapján fennáll(t). Ennek értelmében a 2015. év teljes egészére (12 hónap) vonatkozó kedvezmény érvényesíthető legfeljebb az összevont adóalapjának adója összegéig. A kedvezmény érvényesítését tehát nem befolyásolja, hogy az adóévben hány hónapot dolgozott a magánszemély.

Az első házasok kedvezményének érvényesítése esetén a bevallás 151. sorában miért csak 11 jogosultsági hónap jelölhető?

Első házasok kedvezményének érvényesítése esetén első jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónap vehető figyelembe. Tekintettel arra, hogy az első házasok kedvezménye a 2014. december 31-ét követően, vagyis legkorábban 2015. januárban megkötött házasságok esetében vehető igénybe, a kedvezmény a 2015-ös adóévben februártól kezdődően legfeljebb 11 jogosultsági hónapban érvényesíthető.

Év közben a feleség vette igénybe az első házasok a kedvezményét, év végén módosítani szeretnének ezen, a férj szeretné a bevallásában figyelembe venni azt. Lehetséges-e ez?

Igen, az év végi bevallásban a kedvezményt eltérően vehetik figyelembe attól, mint ahogy azt az adóelőlegnél érvényesítették.

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?

Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kell kötelezően feltüntetni. Ezen időpontot megelőzően, így a 1553-as bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, születési helyét, anyja nevét és lakcímét kell szerepeltetni akkor, ha nincs adóazonosító jele.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amikor a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?

Ha családi pótlékra jogosult volt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?

Élettársak között a magzatra kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?

Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még például 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2 X 206 250 forint/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?

Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapokban alkalmazható az új párjával megosztás?

Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket). 

A 2015-ös évben hatályos jogszabályok szerint a megosztás a jogosultnak nem minősülő élettárssal lehetséges azon hónapokban, amikor csak egy jogosult van! Így tekintettel arra, hogy a válásig 2 jogosultról beszélünk, függetlenül attól, hogy a házastársak által történt-e közös érvényesítés vagy sem, ezen hónapokban nem lehet megosztást alkalmazni.

Megosztani csak a közös háztartásban élő élettárssal, jogosultnak nem minősülő házastárssal lehet. A közös háztartásban élés feltételének a bevallás benyújtásakor kell megfelelni.

Jelen példában, ha az anya az új élettársával még együtt él a bevallás benyújtásakor, alkalmazhatja a megosztást, feltéve persze, hogy nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!

Azon hónapokban, amelyekre az édesanya igénybe vette a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát a megosztás nem érvényesíthető. Ezt a feltételt a jogosultsági hónapok tekintetében szükséges vizsgálni, nem elegendő, ha a bevallás benyújtásakor már nincs emelt összegű igénybevétel.

Milyen adóalap csökkenthető családi kedvezmény címén?

Az összevont adó alapját lehet a kedvezménnyel csökkenteni, a külön adózó jövedelemnek adóalapját nem. Mindez azt jelenti, hogy az önálló, nem önálló illetve egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető, azonban a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek, vagy tőkejövedelmek adóalapja nem csökkenthető.

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmem keletkezett. Igénybe vehetem a családi adókedvezményt ebből a jövedelemből is?

Igen, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.

Megszüntettem az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A felvett összeg egyéb jövedelemnek minősül a kifizetői igazolás szerint. Érvényesíthetem-e erre a jövedelemre is családi kedvezményt?

A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért családi kedvezmény e jövedelem után érvényesíthető.

Az elvált szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra. Hogyan érvényesíthetik a családi kedvezményt? Az apa újonnan kötött házasságában született még két gyermek. Az anya egyedülállóként neveli a felváltva gondozott gyermekét.

A felváltva gondozott gyermek mindkét félnél kedvezményezett eltartottnak minősül, és az egyes családokban lévő eltartotti létszámra meghatározott, a felváltva gondozott gyermekek után járó családi kedvezmény 50 százaléka vehető igénybe utána.

Az apa családjában 3 kedvezményezett eltartott van, ezért ő a magasabb mértékű (206 250 forintos) kedvezményt veheti figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél. Az apa a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2 × 206 250) + (206 250 × 0,5) = 515 625 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az anya pedig a felváltva gondozott, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke után (62 500 × 0,5) = 31 250 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye meddig érvényesíthető?

Utoljára a 2015. évi adóbevallásban vehető figyelembe ilyen jogcímen adókedvezmény.

Hol találom a NAV honlapján a 1553. számú szja bevallás kitöltési útmutatóját?

A NAV honlapján az alábbi linken megtalál minden olyan programot, amely a 1553. bevallás letöltéséhez szükséges.

http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1553.html

A „1553. Bevallás a 2015. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről” cím alatt talál egy pdf. filet-t 1553 jelzéssel. Erre kattintva lehet letölteni a kitöltési útmutatót.

2016-tól a 1608-as bevallásban 1608M-04-01-es lap 352. sorában közölni kell a családi kedvezménnyel kapcsolatban a másik fél adóazonosító jelét, nevét. Ezt kizárólag csak abban az esetben kell megtenni, ha a 351-es sorban 2-es kódot kell jelölni (közös érvényesítés), vagy abban az esetben is, ha több jogosult van, azonban azok közül egy érvényesíti és emiatt 1-es a kód?

Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató felé tett adóelőleg-nyilatkozatán jogosultnak minősülő házastársról/élettársról is nyilatkozik, akkor a 1608-as bevallás 352. sorában is szerepeltetni kell a másik fél adóazonosító jelét, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a családi kedvezmény egyedül történő érvényesítéséről nyilatkozik.