Figyelni kell a fejlesztési tartalék felhasználására, megnőtt a várakozási idő

Megosztás Tetszik

Sokak számára okoz meglepetést az éves bevallások kitöltésekor , hogy a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg nem tekinthető határidőben felhasználtnak. Ennek oka többnyire az, hogy a megrendelt tárgyi eszköz nem érkezik meg időben, nem kerül az egyéni vállalkozás tulajdonába, hiába adott előleget. Mostanában erre különösen figyelni kell, mivel a tapasztalatok alapján a jelenlegi helyzetben a várakozási idő meghosszabbodott.

Ebből következően az előleg, foglaló fizetése nem minősülhet a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, így nem tekinthető a fejlesztési tartalék kivezetését lehetővé tevő beruházási költségnek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 49/B paragrafus (16) bekezdése szerint a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg csak abban az esetben vezethető ki a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóévben

– kizárólag üzemi célt szolgáló,

– értékcsökkenési leírás alapját képező,

– nem ingyenesen megszerzett, vagy előállított tárgyi eszköz megszerzése, vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokat hajt végre az egyéni vállalkozó [Szja tv. 49/B. § (16) bekezdés].

Az Szja tv. 3. paragrafusának 54. pontja szerint beruházási költségnek minősül az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás, amely lényegében a beszerzési árat jelenti.

Ha az egyéni vállalkozó nem, vagy nem teljes mértékben használja fel a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig, akkor a fejlesztési tartalék ezen időpontig nyilvántartásban maradt része után a személyi jövedelemadót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és megfizetnie, késedelmi pótlékkal növelten.

Ez a szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki időközben átalányadózó lett, vagy a kata hatálya alá tartozik.

Fontos tudni azt is, hogy fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználásakor a tárgyi eszköz lehet használt is. Az új, korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszköznek csak a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél van jelentősége.

Emlékeztetésként fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét [Szja tv. 49/B § (6) bekezdés f) pontja]. A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni, és ezt a nyilvántartott összeget nem kell a vállalkozónak leadóznia.

Az ide vágó rendelkezés [Szja tv. 49/B § (16) bekezdés] szerint, amennyiben a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében használja fel az egyéni vállalkozó, akkor ezt az összeget ki kell vezetni a nyilvántartásból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2018. évi bevallásban érvényesített fejlesztési tartalékot 2019-ben kellett nyilvántartásba venni, és annak összegét 2022. december 31-éig kell elkölteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozás ezt az összeget nem költi el határidőben, vagy más célra használja, akkor a nyilvántartott összeget ki kell vezetnie, és meg kell állapítania az adókötelezettséget, szankciókkal növelve.

Ebben az esetben nem cél szerinti felhasználás esetén meg kell állapítani

a) a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B § (9) bekezdés], valamint

b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót.

Az a)–b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után az a)–b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.

A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi a teendő a vállalkozás szüneteltetésekor, illetve, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt megszűnt, illetve hogyan kell vezetni a fejlesztési tartalékról szóló nyilvántartást!