Felfüggesztett adószám? Ne essen kétségbe!

Megosztás Tetszik

Mit tehet az átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó, ha felfüggesztették az adószámát? Egy konkrét esetben a felfüggesztés – adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt – 2016. 07. 15-én történt. A vállalkozó 2016. szeptember 30-áig folytatta a tevékenységét, nyugtát állított ki. Beadhatja-e a 2016. évi szja-bevallását mint átalányadózó – kiegészítő tevékenységű – egyéni vállalkozó, illetve az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége hogyan alakul 2016. 10. 01-jétől, ha nem volt bevétele? A továbbiakban maradhat-e átalánydíjas egyéni vállalkozó? – kérdezte egyik olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt. szakértője válaszolt.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 2. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

Az Szja. tv. 8. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.

Az Szja. tv. 29. §-a kimondja, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Az Szja. tv. 50. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

Az Szja. tv. 50. § (8) bekezdése alapján a tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Az Szja. tv. 53. § (1) bekezdése szerint a jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék,
d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt – 93 százalék,
e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

Az Szja. tv. 53. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben említett százalékos mérték
a) az a) pontban meghatározott helyett 25,
b) a b) pontban meghatározott helyett 75,
c) a c) pontban meghatározott helyett 83,
d) a d) pontban meghatározott helyett 91,
akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Az Szja. tv. 55. §-a értelmében az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. § (2) bekezdése kimondja, hogy a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A Tbj. 19. § (4) bekezdése alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint (a 2016. évben 7050 forint) (napi összege 237 forint, a 2016. évben 235 forint).

A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében a biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) 456. § (1) bekezdés szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

A Szocho tv. 459. § (1) bekezdése értelmében a számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. § (3) bekezdése szerint annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 3. § (5) bekezdése alapján mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi.

ÖSSZEGEZVE tehát a fentieket: az Szja. tv. átalányadózásra vonatkozó szabályai az adószám felfüggesztése esetére nem tartalmaznak az átalányadózás alkalmazására való jogosultság megszűnését előíró rendelkezést, így az érintett adózó továbbra is folytathatja a tevékenységét azzal, hogy amennyiben az adószám felfüggesztést megalapozó adófizetési kötelezettségét a döntés jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül nem pótolja, akkor az adóhatóság az Art. 24/A. § (12) bekezdése alapján törli az adószámot –, illetőleg ennek kapcsán az átalányadózásra vonatkozó szabályok alapján kell eleget tennie adó- és járulékkötelezettségeinek.

Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy mivel az átalányadózó – kiegészítő tevékenységet folytató – egyéni vállalkozó jövedelme járulék és szociális hozzájárulási adó alapját képezi, az mentes az egészségügyi hozzájárulás alól.