Ezeket mérlegelje a vállalkozói osztalékalap csökkentésénél!

Megosztás Tetszik

Ingatlanbeszerzésről, arra fizetett illetékről és felújítási költségekről kérdezte olvasónk, hogy csökkenhető-e velük a vállalkozói osztalékalap. Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

A kérdés teljes terjedelmében így szólt: „Egyéni vállalkozó 2013. évben beszerzett ingatlant (üzlet). A 2013. évi adóbevallásában az ingatlan nettó értékét (még el nem számolt értékcsökkenés) osztalékalap-csökkentő tételként figyelembe vettük. A 2014. évben fizette ki a NAV határozat alapján az illetéket, ami ugye a bekerülési ár része. Jól gondolom, hogy erre (illetékre) nem tudja érvényesíteni a fenti osztalékalap-csökkentő tételt 2014-ben? Ugyanezen ingatlan vonatkozásában, ha felújítási munkákat végzett 2014-ben és az a bekerülési ár részét képezi, akkor az osztalékalap-csökkentésnél a felújítási részre eső még el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető?”

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 49/C § (6) bekezdés a) pontja alapján, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó 2013-ban kezdte el, az adózás utáni vállalkozói jövedelmét helyesen csökkentette a tárgyi eszköz (üzlet) értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel – hivatkozott a jogszabályra Surányi Imréné. A szja tv. 3. § 54. pontja és 11. számú mellékletének II./2./c) pontja és értelmében az értékcsökkenés alapjába fő szabályként az üzembe helyezésig felmerült kiadások vehetőek figyelembe. Az utóbb – 2014-ben – felmerült illeték tehát nem része az értékcsökkenés alapjának, ugyanakkor a szja tv. 3. § 11. számú mellékletének I./11. pontja szerint elszámolható költség 2014-ben (ami azt jelenti, hogy ez által lényegében csökkenti a vállalkozói jövedelmet).

A 2014-ben felmerült felújítási költség értelemszerűen szintén nem része a 2013-ban figyelembe vett értékcsökkenési-alapnak, ugyanakkor a szja tv. 11. számú mellékletének II./2./d) pontja alapján az egyéni vállalkozó választása szerint

–        vagy a felmerülés évében elszámolható költség (ami azt jelenti, hogy ez által lényegében csökkenti a vállalkozói jövedelmet);
–        vagy az értékcsökkenési leírás alapját növeli (mely esetre viszont a szja tv. szja tv. 49/C § (6) bekezdés a) pontja nem vonatkozik).

Véleményem szerint a választásnál azt célszerű megfontolni, hogy az egyösszegű elszámolás miatt esetleg keletkező veszteség az elhatárolás hatályos szabályainak figyelembe vételével (a vállalkozói adóalap 50 százalékáig legkésőbb a 2025. évben elszámolható-e) [szja tv. 49/B § (7) bekezdés; 84/ZS § (6) bekezdés].