Ez történt a héten adófronton

Megosztás Tetszik

Új autó után járó kisvállalkozói kedvezmény, az önkéntes pénztárba gyűjtött tőke felhasználása, nyugdíjszámítás szabályai – többek között erről írt a héten az Adózóna.

Amikor egyéni vállalkozóként valaki új személygépkocsit vásárol, akkor kisvállalkozói kedvezményt  is igénybe vehet. Ezt a vállalkozó személyi jövedelemadó alapjából lehet levonni, ugyanakkor a vállalkozói osztalékalap adójának megállapításánál az adózás utáni jövedelemhez hozzá kell adni, vagyis a vállalkozói osztalékalapot – amely után szja-t és ehot- is kell fizetni – a kisvállalkozói kedvezmény nem csökkenti. Az Adózóna cikke példákon keresztül mutatja be, miért érdemes mégis igénybe venni a kedvezményt, ahogy az is, hogy kik jogosultak minderre.

A gazdasági válság miatt adósságcsapdába kerülő családok egy részének segítséget jelenthet az önkéntes nyugdíjpénztárban jobb időkben összegyűlt tőke felhasználása. Aki a nyugdíjas évekre szánt önkéntes pénztári megtakarításának elköltésére kényszerül, – ha még nem nyugdíjas – számolnia kell azzal, hogy közterheket is fizetnie kell. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött tagnak a tagsági jogviszonyát a kötelező tíz év várakozási idő letelte előtt kilépéssel nem lehet megszüntetni, és az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeget nem lehet felvenni. A kötelező várakozási idő letelte után kifizetett összeg pedig egyéb jövedelemnek minősül. Nyugdíjas tag kilépése esetén is vannak speciális – nem adómentes kifizetést jelentő – esetek. A cikk sorra veszi ezeket a lehetőségeket.

A nyugdíjakat érintő, a kormány által benyújtott törvényjavaslat fenntartja a jelenlegi számítási szabályokat és megszünteti a magasabb keresetek degresszív (fokozatosan csökkenő) beszámítását. (A keresetek degresszív beszámítása a nyugdíjkorlátozási törekvések következménye. Az eredeti elképzelések szerint a magas nyugdíjak kialakulását úgy korlátozták volna, hogy a nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló keresetnek plafonja lett volna. Ehelyett született meg a degresszív beszámítás, aminek megszüntetését a „járulékplafon” bevezetése is indokolta – az idők folyamán szinte teljesen jelentőségét vesztette.) A kiszámítási szabályok tehát változatlanok 2013-tól, a szolgálati időt beosztó skálát, a  nyugdíj-minimumot, a valorizációt is beleértve. Az Adózóna nyugdíjszakértője az eddigi rendszer felépítését magyarázza, s arra is kitér, hogy mire számíthatunk a jövőben.

Az adózók terheinek nyilvánvaló növelése mellett az adóhatóság jogkörének bővítését célozták az adózás rendjéről törvény év elejével hatályba lépő módosításai.  Az idei évtől az ellenőrzés, és annak határideje is a megbízólevél átvételével kezdődik meg, melyet az adóhivatal vagy postán ad fel, vagy személyesen ad át az ügyfél részére. Ezzel összefüggésben változott az adóhatósági iratkézbesítésre vonatkozó szabályozás is, így amennyiben a kézbesítést igazoló postai tértivevény az adóhivatalhoz „címzett ismeretlen helyre költözött” címzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napjával az adóhatósági eljárás megindul. (A kézbesítési vélelem abban az esetben áll be, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon belül a címzett az iratot postai úton nem vette át.) Így, akár tudtunk nélkül is, az eljáró adóellenőrök lefolytathatják a vizsgálatot. Az adózás rendjéről szóló törvény változásait összegző cikkben az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztásról is szó lesz, ahogy az áfa –ellenőrzés esetén kért hiánypótlásra nyitva álló határidőről is.