Áthúzódó bevétel, költség adószámos magánszemélynél

Megosztás Tetszik

A költségeket még az idén kell rendezni, a megbízási díjból származó bevétel viszont csak jövőre esedékes. Elszámolhatók-e a költségek, milyen adó- és járulékvonzata lesz a jövedelemnek? Olvasónk kérdésére Kneitner Lea okleveles és igazságügyi szakértőnk válaszolt.

Olvasónk a következő problémával fordult az Adózónához: „Adószámos magánszemély terjesztői szerződést kötött egy céggel, amely a könyvét értékesíti, példányonként meghatározott összeget kap bevételként. Ezzel szemben természetesen vannak költségei is a magánszemélynek. A költségek nagy része – ami több százezer forint – idén év végén keletkezett. A bevételek nagy része pedig jövő évben lesz esedékes. Ilyenkor a költségeket le lehet vonni a bevételből, ha nem ugyanazon évben vannak, de ugyanarra a megbízásra szólnak? Ha havonta készül számla az eladott példányok szerint, akkor havonta kell figyelni, hogy a minimálbér 30 százalékát eléri, vagy összeadódnak a bevételek? Milyen adó- és járulékvonzatai vannak, ha nem éri el, illetve, ha eléri a minimálbér 30 százalékát? A cégnek, amellyel szerződött, milyen kötelezettségei vannak, be kell-e jelentenie a magánszemélyt a T1041-esen? Illetve a magánszemély felé kell-e adnia az adózással kapcsolatos bármilyen nyomtatványt?”

A költségeket a kiszámlázott bevétellel szemben tudja elszámolni az adószámos magánszemély ugyanazon adóévben, amennyiben a költségek már felmerültek, de ha a bevételt még nem számlázta le, úgy nem tudja a következő adóévben elszámolni – hangsúlyozta szakértőnk.

A biztosítási jogviszony keletkezését havonta kell figyelnie az adószámos magánszemélynek. Alapvetően az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok érvényesek jelen esetben is, azaz, ha a jövedelem (bevétel–költség=jövedelem) nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százalékát, nem keletkezik biztosítási jogviszony, így 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő.

Amennyiben eléri vagy meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százalékát, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadón felül fizetni kell a kifizetőnek 27 százalék szociális hozzájárulási adót. A 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, a 10 százalék egyéni nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adószámos magánszemély esetében.

A kifizető cégnek be kell jelentenie biztosítási jogviszony esetén a magánszemélyt a T1041-esen, illetve a 08-as bevallást is le kell adnia. A magánszemély felé az adó és a járulék levonásáról bérszámfejtési jegyzéket kell adnia, illetve év végét követően jövedelemigazolást – tette hozzá Kneitner Lea.