adozona.hu
Étkezés konferencián – kell-e adót fizetni?
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Etkezes_konferencian__kelle_adot_fizetni_YGRK22
Étkezés konferencián – kell-e adót fizetni?
Adóköteles-e a konferencián elfogyasztott étel, áfaköteles-e a konferencia részvételi díja? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Az alapítvány létesítő okiratában szerepel a kórház dolgozói képzésének támogatása. A kórház dolgozói az alapítvánnyal nem állnak munkaviszonyban. A konferenciák, képzések tartalmaznak étkezési díjat is. Kérdés: az étkezés után kell adót fizetni? A részvételi díjat az alapítvány kiszámlázza az érintett résztvevők munkáltatójának. A számlában kell áfát számolni? (Az egészségügyi alapítvány alanyi mentességet választott.) A kórház országos konferenciát szervez kb. 100 fő résztvevővel. Az ezzel kapcsolatos étkezés adóköteles-e? Lehet ez reprezentációs költség?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az alapítvány alaptevékenységéhez az étkezési szolgáltatás, illetve annak közvetítése nem tartozhat hozzá.
2019-től kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek közül a kérdésben szereplő esetben véleményem szerint az alábbi jöhet szóba:
"az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),"
A részvételi díjra vonatkozó kérdésben felteszem, hogy az úgynevezett közvetített szolgáltatás keretében kerül tovább számlázásra. Ha igy van, akkor az eredeti áfatartalommal kell azt továbbszámlázni.
(Amennyiben az alapítvány saját nevében rendeli meg a szolgáltatást, majd azt változatlan formában továbbszámlázza, akkor beszélünk közvetített szolgáltatásról. Ilyenkor a közvetítőt úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak egyszerre az igénybevevője és nyújtója. Az igénybe vett szolgáltatás természete ilyenkor változatlan, és változatlan elvek alapján kell megítélni annak áfabeli kezelését.)
Fentiekkel ellentétben, ha a költség más nevében merül fel -azaz nem az alapítvány nevére szól a számla-, és az alapítvány csupán kifizeti az érintett személyek helyett a költséget, akkor a költség kiadási és bevételi oldala áfa hatályán kívüli ügylet, amelyet számla nem kísér. Ez esetben értelemszerűen áfa sem merül fel.
Segítségre lenne szüksége az áfatörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban? Kiadványunk praktikus útmutató azoknak a területeknek az áttekintéséhez, amelyek gyakori problémát okoznak. Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "ÁFA –Speciális problémák" című kiadványt! Részletek >> |
Hozzászólások (2)
Az eredeti kérdésben csupán annyi szerepelt, hogy a részvételi díjat az alapítvány kiszámlázza az érintett munkáltatónak. A válaszban csak feltételezni tudtuk, hogy a szolgáltatást az alapítvány maga is (i) mástól rendelte meg saját nevében vagy (2) a résztvevők nevére szóló részvételi "jegyet" csupán "megelőlegezte". Ettől függően (i) közvetített szolgáltatás lehet -ha egyébként a fogalom feltételeinek megfelelt az ügylet-, s ez alapján az áfa törvény hatálya alá tartozik vagy (ii) a nem tartozik az áfa hatálya alá, mert csupán kiadás-bevételt érint, s így nem is számlázandó.
Az első esetben a közvetített szolgáltatásnak nem feltétele a változatlan áron történő továbbszámlázás, így az alanyi mentes a beszerzés bruttó értékén -azaz a bejövő számla áfával növelt értékén-is megteheti, melyre -mentessége miatt-már nem tesz rá áfát. Vagyis a 3. megoldás helyes.
Az áfa-kérdésre adott válasz eléggé dodonaira sikerült. Úgy kell-e érteni, hogy
1. az alanyi mentes alapítvány levonja a beszerzett szolgáltatás áfáját, majd a nettó összeget áfával növelten számlázza tovább, vagy
2. nem vonja le a beszerzés áfáját (mert alanyi mentesként nem vonhatja le), de a bruttó összeget áfával növelten számlázza tovább (így ez a tétel duplán adózna), vagy esetleg
3. nem vonja le a beszerzés áfáját és a bruttó összeget adómentesen számlázza tovább (merthogy alanyi mentes).
Szerintem 3.