hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Esetek, amikor nem kell vagy nem lehet adóelőleget fizetni

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

A cégeknek, szervezeteknek kötelező adóelőleget levonniuk és befizetniük, ha magánszemélynek adóköteles összevonandó jövedelmet fizetnek ki. De mi van akkor, ha nem kell, vagy nem lehet adóelőleget levonni? Mit kell tennie a magánszemélynek, ha az adóköteles bevétele nem kifizetőtől (például magánszemélytől, külföldi cégtől) származik? Hogyan fizet adóelőleget az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő? Cikksorozatunkban összefoglaltuk, hogy kinek, mikor és hogyan kell szja-előleget fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény kötelező szabálya, hogy az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban, vagy a munkáltatói adó-megállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja törvény 46. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel:
– a nyugdíj-előtakarékossági számláról felvett összeg, ha az nem nyugdíjszolgáltatás;
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül;
– az olyan államból származó jövedelem, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

E jövedelmek adóját a magánszemélynek csak az adóévet követően, az adóbevallásban kell megállapítania, és legkésőbb az adóbevallás benyújtási határidejéig kell megfizetnie [Szja törvény 46. § (2) bekezdés].

Ugyancsak kötelező szabály, hogy az összevont adóalapba tartozó, kifizetőtől (hazai cégtől, szervezettől stb.) származó járandóságokból (például a bérekből, megbízási díjakból, ingatlan-bérleti díjakból) az adóelőleg megállapítása, levonása, befizetése a kifizető dolga, a járandóság juttatását követő hónap 12-éig [Szja törvény 46. § (3) bekezdés]. Amennyiben pénzben kifizetett összegről van szó, ezt a kötelezettséget a magánszemély nem vállalhatja át, ha pedig a kifizető nem teljesíti, mulasztási bírságot kell fizetnie.

Más a helyzet, ha a jövedelem megjelenési formája nem pénz, hanem utalvány, dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés, kamatkedvezmény, vagy dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Ekkor adóelőleg-levonásra értelemszerűen nincs lehetőség, de ha a nem pénzbeli juttatás a Szja törvény 69-71. § rendelkezéseiben foglaltaknak megfelel, az adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell a juttatás értékének 1,19-szerese után teljesítenie, a magánszemélynek pedig ilyen esetben semmilyen kötelezettsége nincs.

Előfordulhat azonban, hogy a nem pénzbeli juttatás (például értékpapír, nemesfém, adóköteles biztosítás díja) után az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. A kifizetőnek ilyen esetben is – bár levonni nem tudja – kötelező az adóelőleget megállapítania, és azt meg is kell fizetnie, ha a magánszemély vele rendszeresen ismétlődő járandóságot (különösen havi vagy heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb rendszeres juttatást) eredményező jogviszonyban áll. Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett adóelőleg a kifizetőnél olyan nyilvántartott követelés, amelyet a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe beszámíthat. Havi rendszeres járandóság esetében azonban csak annyi lehet a beszámítás, hogy a kifizetendő nettó járandóság legalább a minimálbér havi összegének 50 százalékát elérje [Szja törvény 46. § (6) bekezdés].

Az is előfordulhat, hogy a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben nincs, és a körülményekből következően az adóévben várhatóan nem is keletkezik olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelybe – ha befizetné – a le nem vonható adóelőleget beszámíthatná. Az adóelőleget a kifizetőnek ilyenkor is meg kell állapítania a juttatáskor, de nem kell befizetnie, hanem az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, továbbá fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont adóelőleget neki kell megfizetnie. A kifizetőnek egyúttal minderről adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. A magánszemély adóelőleg-fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat cikkünk folytatása tartalmazza.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink