Elcserélné használt cuccait? Nem is gondolná, hogy ez is bevétel lehet

Megosztás Tetszik

Csak a pénzt, vagy az esetleg cserébe kapott dolgot is figyelembe kell-e vennünk ingóságaink értékesítésekor? – merül fel a kérdés egy nagy vihart kiváltó tévéreklám kapcsán, amelyben egy internetes aukciós portálról vásárol egy biciklit egy pedagógus az egyik diákjától, aki megpendíti, hogy egy ötös osztályzatért cserébe alkudhat az árból a tanár úr.

Valószínűleg sokan ismerik az egyik internetes aukciós portál tévéreklámját, amelyben Baradlai tanár úr szeretne megvásárolni egy biciklit. A reklámfilm kiverte a biztosítékot a Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ). A történet szerint az ominózus biciklit a tanár úr egyik tanítványa árulja. A tanár úr próbál lealkudni az árból, és megkérdezi: „Nem lehetne egy ötössel kevesebb?” Erre a fiú vagányul azt válaszolja: „Ha itt egy ötössel kevesebb, másutt egy ötössel több.”

A történetből nem derül ki, hogy a tanár úr végül is „eladott-e” egy ötöst az ötösért, a PSZ szerint viszont egyértelmű a helyzet, hiszen végül tanúi lehetünk, hogy Baradlai tanár úr elégedett mosollyal elkerekezik.

A szakszervezet az egész pedagógus társadalmat ért megaláztatásként értékelte a helyzetet, hiszen a reklám – szerintük – azt sugallja, hogy Baradlai tanár úr (és személyén keresztül egyúttal valamennyi pedagógus) „elég szegény, gyáva és megalkuvó ahhoz, hogy korrupt is legyen.” Az OLX.hu aukciós portál ugyancsak közleményt adott ki, melyben nem osztja a szakszervezet álláspontját.

Azt, hogy a pedagógus társadalmat valóban „megsérti és hitelteleníti” ez a reklám, vagy csak a PSZ prominenseinek gyengélkedik a humorérzéke, mindenki döntse el maga. Az viszont már érdekesebb kérdés, hogy ingóságaink értékesítésekor mit kell bevételként figyelembe vennünk: csak a pénzt, vagy az esetleg cserébe kapott dolgot is?

Az szja-törvény (58. § (2) bekezdése) ugyan a matematika ötöst nem nevesíti e körben, de előírása szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.  Így például bevétel az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

Fontos, hogy a cserébe kapott dolog nem feltétlenül tárgy, lehet szolgáltatás is. Például a megunt íróasztalomért cserébe valaki kifesti a kamrámat. Ebben az esetben tehát elvileg be kellene áraznom a kamrafestés aktuális piaci értékét. Az adóalap számításakor ebből le lehet vonni az eladott ingóság szerzési értékét, példánknál maradva az íróasztal beszerzési árát.

Csak akkor kell szja-t fizetnünk megunt bútoraink, sílécünk vagy egyéb porfogónk eladásából származó bevétel után, ha a cserébe kapott bevétel (ami, mint kiemeltük, nem csak pénz lehet) elérte a 600 ezer forintot.

A jövedelem (azaz a bevétel – szerzési költség különbözetének) kiszámolásakor ebből a 600 ezer forint feletti összegből levonható az az összeg, amennyiért beszereztük az értékesített holmit, valamint az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan „igazoltan felmerült” (azaz számlával, dokumentumokkal bizonyítható) kiadásokat is. Ennek megfelelően levonható – például – az eladással kapcsolatos hirdetési költség is.

Fontos, hogy abban az esetben, ha a bevétel túllépi a 600 ezer forintot, akkor nem csak az a fölötti rész, hanem az egész összeg bevételnek minősül. Tudni kell, hogy az említett bevételi határ az év egészére vonatkozik – azaz év elejétől göngyölítve kell figyelni, elértük-e ezt az értéket –, nem egy-egy ügyletre önállóan.

Persze általában nem őrizgetjük évekig a hintaszék számláját – már ha egyáltalán kértünk, kaptunk róla számlát – arra gondolva, biztosan el fogjuk adni egyszer. Számla hiányában nem tudjuk igazolni a szerzési értéket. Ebben az esetben a törvény szerint a bevétel 75 százalékát vonhatjuk le, mint szerzési értéket. Másképpen fogalmazva, a bevétel 25 százaléka lesz az adóalap. 

Ez még – egy kolléganőm kedvenc szófordulatát idézve – nem egy ördöglakat, azt viszont már bonyolultabb megállapítani, hogy értékesítésünk nem minősül-e gazdasági tevékenységnek.

Az Szja tv. 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A fenti definícióval az a probléma, hogy sajnos nem mindig lehet biztosan eldönteni – nincs egyértelmű értelmezés arra –, hogy pontosan ki esik az gazdasági tevékenységet folytatók kategóriájába.

Egy darab használt bicikli eladása például még biztosan nem gazdasági tevékenység, de használt biciklik rendszeres adásvétele már igen.

Akire az Szja tv. idézett fogalma ráillik – azaz gazdasági tevékenységként árulja az ingóságait –, annak a jövedelme önálló tevékenységből származónak minősül. A jövedelmet ugyanúgy kell megállapítani (azaz a bevételből levonhatók a kapcsolódó, igazolt kiadások), a jövedelem azonban nem elkülönülten, hanem az összevont adóalap részeként adózik, és egyéb eltérések is vannak a két esetre vonatkozó szabályok közt.

Attól függően tehát, hogy gazdasági tevékenységről van-e szó, az alábbiak szerint kell eljárni:

● Ha nem gazdasági tevékenység az értékesítés, akkor 200 ezer forint jövedelemig se bevallani nem kell az ügyletet, se adót nem kell fizetni, mivel az szja-törvény kimondja, hogy „nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét”. (Az említett 32 ezer forint a 200 ezer forint 16 százaléka, így jön ki a 200 ezer forint jövedelemig biztosított adómentesség.)

● Ha gazdasági tevékenységről beszélünk, akkor az érintettnek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, vagyis adószámot kell kérnie. Jövedelme az összevont adóalap részeként adózik, számlát, nyugtát kell adnia, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

OLVASSA EL korábbi cikkünket, amelyből példákon keresztül megtudhatja, hogy a NAV szerint mikor kell adószám!

Akár gazdasági tevékenységnek minősül az értékesítés, akár nem, az adókulcs 16 százalék. Fontos, hogy a 200 ezer forintos mentességi szabály nem vonatkozik a gazdasági tevékenységet végzőkre.

Ellenben a gazdasági tevékenységként értékesítőkre is igaz, hogy csak a 600 ezer forint feletti bevétel minősül adókötelesnek, vagyis csak akkor kell adót fizetni, ha a bevétel meghaladja ezt az összeget (az a jövedelem, aminek az adóját nem kell megállapítani, az eho alól is mentes).

Gazdasági tevékenység esetén az adóhatósághoz történő bejelentkezéskor arról is dönteni kell, hogy az áfatörvény általános szabályai szerint akar az érintett magánszemély adózni vagy az alanyi adómentességet választja. Utóbbi lehetőséggel évi 6 millió forintos bevételig lehet élni. Ekkor eladáskor sincs áfakötelezettség, viszont az eladásra vásárolt holmi (illetve más, a tevékenységhez kapcsolódó beszerzés) áfáját sem lehet levonni.