Ekho-kalkulátor 2015 – fogalomtár

Megosztás Tetszik

Az ekho törvény alapján a média szereplői, az írók, a művészek és a sportolók számára lehetőség egy egyszerű és csökkentett mértékű közteherfizetés választása. A választásra jogosító foglalkozások tételes felsorolását az ekho törvény 3. § (3) bekezdése tartalmazza.

Az ekho választásának előnye, hogy egyetlen összevont kulccsal számított összeg megfizetésével lehet teljesíteni a magánszemélyt és a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadózási, a magánszemélyt terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási kötelezettségeket, továbbá a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

Az ekho-alap után a magánszemélyt terhelő ekho 15%, nyugdíjas esetében 11,1%, a kifizetőt terhelő ekho 20%.

Nem nyugdíjasok (aktív korúak) esetében az ekho választásának feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel is, amely után a közteherviselési kötelezettségek (szja, tb, szociális hozzájárulási adó, eho) teljesítése az általános szabályok szerint történik. Az ekho alá vonható éves szintű bevételi értékhatár sportolók és edzők esetében 125 millió forint, a többi foglalkozás esetében 60 millió forint, ami akkor érvényes, ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelmet is szerez, illetve a bevételi értékhatár olyan hányadban vehető figyelembe, amilyen arányt az általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Ha az ekhós bevétel munkaviszonyból származik, kötelező előírás, hogy az ekhós tevékenység adott havi ellenértékeként járó bérnek csak a havi minimálbért meghaladó részére vehető figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozat (kivéve, ha az adott hónapban más jogcímen szerzett, az általános szabályok szerint adóztatott jövedelem igazoltan eléri a minimálbért). A nyugdíjasokra, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjasok, az előbbi szabályt nem kell alkalmazni, illetve az értékhatárokat nem kell arányosítani.

Az ekho megfizetése alapján a magánszemély egészségügyi, baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra jogosult ugyan, de táppénzre nem szerez jogosultságot. Az 15%-ot fizető aktív korúak nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosultak, de a nyugdíj megállapításánál a 15%-os ekho-alapnak csak a 61%-át (és az általános szabályok szerint adózó jövedelemrész egészét) lehet majd figyelembe venni.

Az ekho-alapként figyelembe vett jövedelemből, illetve az ekhóból kedvezményeket nem lehet érvényesíteni, ugyanakkor az általános szabályok szerint adózó jövedelemrészből, illetve annak adójából a szja törvény szerinti kedvezmények (különös tekintettel a családi kedvezményre) érvényesíthetőek.

Amennyiben családi kedvezményt kíván érvényesíteni:

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):
– az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
– az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:
– az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
– azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.