hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatásnál kell-e szja-t fizetnie a dolgozónak?

  • adozona.hu

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében kell-e szja-t fizetnie a munkavállalónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kis vitánk keletkezett az egyszerűsített foglalkoztatás ügyében alapítványunknál, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni. Egyszerűsített foglalkoztatásnál normál esetben nem lépjük túl a törvény által megadott keretet. Ilyenkor kell-e szja-t fizetnie a munkavállalónak, illetve a bevallásban fel kell-e tüntetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 8. § (3) bekezdése értelmében a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (Szja tv.) a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, továbbá a munkavállaló magánszemélyt nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

A  magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből csak az adóévben az e foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve, ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a mentesített keretösszeget) meghaladó részt kell bevallania, és csak e rész után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie [Efo tv. 9. § (2) bekezdés].

Ha a magánszemélynek teljesítenie kell szja-bevallási kötelezettségét, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni [Efo tv. 9. § (3) bekezdés].

Mindez azt jelenti, hogy a kifizetéskor sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli szja-előleg-levonási (-fizetési) és -bevallási kötelezettség akkor sem, ha esetleg a mentesített keretösszeget meghaladja a kifizetett napibér.

Ugyanakkor a magánszemélynek év végén az adott évben egyszerűsített foglalkoztatottként teljesített napjainak számából és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott éves összesített bevételéből meg kell állapítania a mentesített keretösszeget, és az azt meghaladó jövedelmét be kell vallania, valamint az arra eső 15 százalék szja-t utólag meg kell fizetnie [Efo tv. 9. § (3) bekezdés].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink