adozona.hu
Egyszerűsített foglalkoztatás szakképzetlen és szakképzett munkakörben – szja-mentes jövedelem
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyszerusitett_foglalkoztatas_szakkepzett_e_9E9E1Z
Egyszerűsített foglalkoztatás szakképzetlen és szakképzett munkakörben – szja-mentes jövedelem
Tetszik
Egy munkavállaló 2019. évben két munkáltatónál is volt egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban. Az egyiknél szakképzettséget igénylő munkakörben, napi 11 660 forintért, összesen 60 napon, a másiknál nem szakképzett munkakörben, szintén napi 11 660 forintért, 43 napon dolgozott. A két munkaviszonyban 28 nap közös, amikor az adott napon szakképzett és szakképzetlen munkakörben is foglalkoztatták a munkavállalót. Mit jelent ez esetben a mentesített keretösszeg arányosítása, hogyan kell kiszámítani az szja-köteles részt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Nagyon érdekes és ritka kérdést vetett fel az olvasó, aminek megválaszolásához nincs egyértelmű jogszabályi iránymutatás – szögezte le válasza elején szakértőnk.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának a szorzatát (mentesített keretösszeg).
2019-ben a minimálbér napi összege 6860, a garantált bérminimumé pedig 8970 forint volt. A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján a 2019. évben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint volt (a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak).
Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Ha a keretösszegnél magasabb a juttatott összeg (mint a kérdésben említett, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében), úgy a napi 8918 forint feletti rész szja-köteles.
Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget valóban arányosan kell kiszámolni.
A kifizetett munkabérek összege: 60 napx11 660 forint = 699 600 forint + 43 napx11 660 forint = 501 380 forint. 103 napra a munkavállaló összesen 1 200 980 forint összegű munkabérben részesült.
Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget valóban arányosan kell kiszámolni. A jogszabály szerinti legegyszerűbb számítási mód: megnézzük azon napok számát, melyeken minimálbérre és garantált bérminimumra jogosító munkakörben egyaránt dolgozott a munkavállaló. Ez a kérdés szerinti esetben 28 nap. Ezen napokra is kizárólag a magasabb összeggel számolunk. Így 60 nap + 28 nap = 88 napra 11 611 forinttal szorzunk, ez 1 021 768 forint. A maradék 15 napra 8919 forint, mely 133 785 forint. A mentesített keretösszeg tehát 1 155 553 forint, melyet a munkavállaló 65 427 forinttal haladott meg.
A fentiek szakértőnk álláspontját tükrözik, egyértelmű jogszabályi rendelkezés hiányában javasolt állásfoglalás kiadása érdekében megkeresni a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárságot.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Kedves Olvasónk! Kedves "Szné" és "A.Dani"! Köszönöm szépen az észrevételeket! Leírom azt, amit gondolok legegyszerűbb és leglogikusabb számítási módként,észszerűen gondolkodva.
Abban egyetértünk, hogy a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.
Először megnézzük azon napok számát, melyeken minimálbérre és garantált bérminimumra jogosító munkakörben egyaránt dolgozott a munkavállaló. Ez a kérdés szerinti esetben 28 nap. Ezen napokra is kizárólag a magasabb összeggel számolunk. Így 60 nap + 28 nap = 88 napra 11.611,- Ft-tal szorzunk, ez 1.021.768,- Ft. A maradék 15 napra 8.919,- Ft-tal számolunk, mely 133.785,- Ft.
A mentesített keretösszeg ez alapján 1.155.553,- Ft(1.200.980,- Ft összegű munkabérben részesült), melyet a munkavállaló 65.427,- Ft-tal haladott meg. Remélem, ezzel egyező lesz az álláspontunk.
Tisztelt Szakértő!
Bár válaszában azt írja, hogy „Mivel a megkeresett munkabér összegét kell vizsgálni, nincs jelentősége annak, hogy egy napon két munkáltatónál is végzett munkát a munkavállaló” ennek ellenére minden NAV tervezetben az egy napon több munkáltatónál végzett munka esetén kizárólag egyetlen napi mentesített keretösszeget vesz figyelembe a NAV.
Tudom, hogy nem kötelező elfogadni a tervezeket (és igen, tudom azt is, hogy vannak típushibák a tervezetekben pl. a 2019 éviben az osztalék szociális hozzájárulási adó terhe), de jövedelem igazolások sem kerülnek kiadásra, ha a munkavállaló által beadott SZJA bevallás nem egyezik a hivatal által számított jövedelem összegekkel.
Bevallom a témát érintő NAV ellenőrzésem még nem volt, és állásfoglalást sem kértem, pontosan ezért lennék kíváncsi az Ön véleményére a témában.
Tisztelt szakértő mint már egyszer jeleztem nem jó a matek " 58%–42% aránnyal számolva (ezeket napként kezelve)" nem helyes. Arányt nem kezelhetünk napként, mert az arányszámok összege mindig 100 ezért mindig 100 napra adja meg a mentesített összeget. Ha például 30 napot és 22 napot dolgozott volna ennek is 58%-42% az aránya ennek is 1 050 600.-Ft a mentesített összege, vagy ha 120 napot és 86 napot dolgozott volna ennek is 58%-42% az aránya és akkor ennek is 1 050 600.-Ft a mentesített összege?