Egyszemélyes kft. tulajdonosa százmilliós kölcsönt akart adni a rokonának

Megosztás Tetszik

Kft. tulajdonosa 149 millió forint összegű kölcsönt akar adni a rokonának, kamatmentesen, készpénzben. Megteheti ezt anélkül, hogy felmerülne a gyanú, az adózási szabályokat akarja kijátszani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Kft. tulajdonosa 149 millió forint összegű kölcsönt akar adni a rokonának, kamatmentesen, készpénzben. (Feltételezhetően a valódi cél, hogy a kft. házipénztárában nyilvántartott összeget lecsökkentsék a ténylegesen meglévő készpénz összegére.) Szerintem ez az ügylet ebben a formában nem valósítható meg, még akkor sem, ha szerződést kötnek rá. Az egyik oka, hogy itt is érvénybe lép a 1,5 millió forint készpénzfizetési korlát. A másik ok, hogy a kamatmentesség miatt a magánszemélynek adó- és szochofizetési kötelezettsége keletkezik. A kérdésem, hogy jól gondolom-e az ügylettel kapcsolatban leírtakat? – tudakolta olvasónk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Elöljáróban szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében lehet adni.

A kérdéses szerződés megkötését a polgári jog nem zárja ki, és arra a készpénzfizetési korlát sem vonatkozik, tekintettel arra, hogy nem szolgáltatás, termékékesítés ellenértékének kifizetéséről van szó, illetve az egyik fél pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett magánszemély. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. paragrafusának (1) bekezdése szerint ugyanis a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat.

Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint továbbá a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

Abban ugyanakkor igaza van a kérdezőnek, hogy – azt feltételezve a megadott adatok alapján, hogy a kölcsönt a kft. nyújtja – az szja-törvény 72. § (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény).

A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. A kamatkedvezményből származó jövedelmet a személyi jövedelemadón túl szociális hozzájárulási adó is terheli [2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés c) pont].