Így vállalhatja át egyszemélyes kft. a tulajdonosa kölcsöntartozását

Megosztás Tetszik

Egyszemélyes kft. tulajdonosa 2008-ban mint magánszemély, kölcsönszerződést kötött egy másik magánszeméllyel. Fizetési probléma miatt szerződésmódosításra kerül sor, ahol a kft. készfizető kezességet vállal a magánszemély helyett, és a kft. fizeti tovább a kölcsön részleteit. Helyes-e ez a fajta eljárási mód, és ha igen, milyen adóvonzata lehet a magánszemély tulajdonosnak, illetve a kft.-nek? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné, adószakértő válaszolt.

A kezesség jogintézményét a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XXI. cím LX. fejezete tartalmazza. A kérdésben leírt eset, amelyben az adós magánszemély helyett a kft. fizetné meg a tartozás fennmaradó részét, inkább a tartozásátvállalás fogalmát testesíti meg. A Ptk. XXX. fejezete szerint „ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti”. Mindez inkább jogi kérdés, így a szerződéskötés előtt javasolt jogásszal egyeztetni.

Adózási kérdésben a következőket kell megvizsgálni. A személyi jövedelemadóról (szja)  szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. paragrafusának (2) bekezdése szerint „bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben ... és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen… az elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés.

Az 5. paragrafus (3) bekezdése szerint „elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.

A bevétel megszerzésének időpontja elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt [9. § (2) e) bekezdés].

A 2. paragrafus (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.

A magánszemély tartozásának a kft. által történő megfizetésével keletkezett jövedelem esetén vizsgálandó, hogy a kft. és az eredeti adós magánszemély között fennáll-e jogviszony, illetőleg, hogy az átvállalt tartozás a magánszemélynél e jogviszonyára való tekintettel történik-e. Ennek függvénye, hogy nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, vagy egyéb jövedelemként. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésekor őt megillető javadalmazás. A 25. paragrafus szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

Ugyanakkor egyéb jövedelemként adózik minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére a szja-törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem különösen a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

Szakértőnk hozzátette: konkrét választ az eset minden körülményét és dokumentumát átvizsgálva lehet adni a kérdésre.