Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka, képzési, nyilvántartási, kivezetési előírások, szankciók

Megosztás Tetszik

Melyek az egyéni vállalkozói fejlesztési tartalék képzésének előnyei, mik a nyilvántartásból való kivezetésé feltételei? Beruházásnak tekinthető-e az előleg és a foglaló? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 49/B § (16) bekezdése szerint a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg csak abban az esetben vezethető ki a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóévben

• kizárólag üzemi célt szolgáló,
• értékcsökkenési leírás alapját képező,
• nem ingyenesen megszerzett, vagy előállított tárgyi eszköz megszerzése, vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokat hajt végre az egyéni vállalkozó [szja-törvény 49/B § (16) bekezdés]. 

Az szja-törvény 3. § 54. pontja szerint beruházási költségnek minősül az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás, amely lénye­gében a beszerzési árat jelenti.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódó előleg még nem értelmezhető beruházásként, a beruházásra adott előleg tulajdonképpen mindaddig a másik féllel szemben fennálló követelést jelent, amíg az a felek közötti szerződésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti (nem tesz eleget a megrendelésben foglaltaknak).

Ebből következően az előleg, foglaló fizetése nem minősülhet a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, így nem tekinthető a fejlesztési tartalék kivezetését lehetővé tevő beruházási költségnek.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen adózási következményei vannak annak, ha a vállalkozó nem használja fel a fejlesztési tartalékot!