EU-s jogba ütközhet a kiskereskedelmi különadó

Megosztás Tetszik

Meglepő fordulat következhet be az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő Hervis-ügyben, miután Juliane Kokott főtanácsnok 2013. szeptember 5-én ismertette főtanácsnoki indítványát. A főtanácsnok szerint a kiskereskedelemi tevékenységre kivetett különadó esetében ugyanis nem áll fenn a külföldi vállalkozások hátrányos megkülönböztetése, azonban sértheti az EU hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályozását.

A magyar kormány 2010-ben vetett ki bizonyos kiskereskedelmi tevékenységekre különadót, amelyet a cégeknek éves árbevételük után kellett fizetniük. Olyan kapcsolt vállalkozások esetén, amelyek mind alanyai a különadónak, pedig mindegyikük árbevételét össze kellett adni az adó megállapításakor. A Hervis azért fordult a magyar bírósághoz, mert véleménye szerint számára hátrányos megkülönböztetést jelentenek a különadó szabályai, amelyek ezért ellentétesek az uniós joggal, ugyanis a külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat hátrányosabban érintik, mint a magyar kiskereskedelmi láncokat.

A székesfehérvári törvényszék az Európai Bíróság elé terjesztette az uniós joggal való összeegyeztethetőség kérdését. A főtanácsnok véleményében azt az álláspontot képviseli, hogy a különadó kérdéses szabályai nem ellentétesek a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, illetve az uniós jogi alapjogokkal – különösen a letelepedés szabadságával.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka ugyanakkor olyan szempontból is vizsgálta a kiskereskedelmi különadót, amely eredetileg nem szerepelt az Európai Bírósághoz utalt kérdésben. A főtanácsnoki indítvány szerint ugyanis a különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet, amely alapján a tagállamok nem vethetnek ki más forgalmi jellegű adót az általános forgalmi adón kívül. Ebben a tekintetben mindenképpen figyelemre méltó a főtanácsnok indítványa, hiszen a korábbi esetekben nem volt jellemző, hogy egy szigorúan a feltett kérdéshez nem kapcsolódó kérdéskört vonnak vizsgálat alá – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Korábban is volt már arra példa, hogy egy magyar adónem közösségi jognak való megfelelését vizsgálta az Európai Bíróság, gondoljunk csak a helyi iparűzési adó ügyre, amelynek szintén az volt a tárgya, hogy hozzáadottérték-adó típusú adónak minősül-e. Abban az ügyben végül nem találták összeegyeztethetetlennek az uniós szabályozással a helyi iparűzési adót, azonban a kiskereskedelmi különadó kérdésében sem ért még véget az ügy a főtanácsnoki indítványban foglaltakkal.

„Természetesen a főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot, valamint az eredeti kérdésben sem szerepelt a főtanácsnok által vizsgált hozzáadottérték-adóval kapcsolatos kérdéskör, ezért nagy valószínűséggel a végső ítélet nem fog erre vonatkozóan döntést tartalmazni. Azonban könnyen lehet, hogy egy újabb előzetes döntéshozatali eljárás keretében ezt a kérdést is az Európai Bíróság elé fogja utalni a magyar bíróság, ahol akár a korábbi joggyakorlattal szemben születhet meglepő ítélet is. Az utóbbi időben ugyanis elmozdulni látszik az EU bírósági joggyakorlat arra nézve, hogy mikor tekinthető hozzáadottérték-típusú adónak egy vizsgált adónem. Ez pedig végső soron azt is jelentheti, hogy ellentétesnek találhatják az uniós joggal a kiskereskedelmi különadót. Ilyen esetben pedig az érintett cégeknek meg kell vizsgálniuk a jogi lehetőségeket a jogellenesen kivetett adó visszatérítésével kapcsolatosan.” – mondta el Békés Balázs.