hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Dolgozói költségek megtérítése járványidőszakban

  • adozona.hu

Kft. szeretné megtéríteni a home office-ban dolgozó munkavállalók többletköltségét (telefon-, áramfogyasztás). Hogyan teheti ezt meg? Az irodába bejáró egyik dolgozója a járványidőszak ideje alatt a saját gépjárműjével tilosban parkolt. Megtéríthető számára a parkolási bírság? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költséget a munkavállalónak. Ide tartozhat adott esetben (például járvány idején) az otthoni munkavégzés miatt felmerült telefon- és áramdíj, ellenben a parkolási bírság nem tekinthető indokoltnak, még akkor sem, ha a munkába járással összefüggésben történt a szabálysértés.

A telefon- és áramdíj címén fizetett költségtérítés az szja-törvény 25. paragrafusának (1) bekezdése értelmében nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyből levonható – legfeljebb annak mértékéig – az szja-törvény 3. számú melléklet I./11. pontja szerint elismert költség, azaz egyebek mellett a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon használati díja. Ha a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a közüzemi kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is). A telefonköltség a hivatalos beszélgetések arányában vehető figyelembe.

A költségtérítésnek az a része, amely az igazolt, arányosított költségeket meghaladja, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A költségtérítés kifizetésekor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy mennyi költséget tud igazoltan elszámolni. Akár a teljes összeg elszámolásáról is lehet nyilatkozni, mely esetben a nyilatkozott költségnek megfelelő összeget a munkáltatónak nem kell adóelőleg-alapként figyelembe vennie.

A munkáltató felé nem kell a számlákat és az arányosítást bemutatni, átadni, de azokat az elévülésig meg kell őrizni, mert az adóhatóság ellenőrzés esetén kérheti azokat.

Fontos, hogy ha a nyilatkozat szerinti költség több mint az adóbevallásban ténylegesen elszámolható, igazolható kiadás, és a költségkülönbözet több mint az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett költség 5 százaléka, a különbözet után 39 százalék bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12 százalék bírsággal növelten kell megfizetni [szja-törvény 48. § (4) bekezdés].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink