hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csekély értékű ajándék: ennyi az annyi

  • adozona.hu

Olvasónk azon háborgott, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény túl alacsonyan húzza meg az úgynevezett csekély értékű ajándék értékhatárát. Surányi Imréné szakértőnk szerint a kérdező tévedett a konkrét számokat illetően.

"A munkáltató által a munkavállalók részére történő ajándékozás értékhatárával kapcsolatosan szeretnénk véleményt kérni. Ellentmondásosnak tűnik a személyenként és évenként meghatározott 5000 forintos értékhatár, tekintve, hogy egy munkavállaló egy éven belül névnapot és születésnapot is ünnepel. Egy valamirevaló virágcsokor önmagában legalább 4-5 ezer forintba kerül, s akkor ebben még nincs benne az oly csekély értékű ajándék ára. Milyen szempontok alapján lett egyáltalán meghatározva a személyenkénti éves összeghatár, mivel ez – sajnos, sok más rendelkezéshez hasonlóan – a realitásoktól igen messze van?" - fogalmazta meg véleményét kérdésében Olvasónk.

Az Ön által leírtak nem helytállóak - kezdte válaszát szakértőnk, majd idézte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdését, amely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű) termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
  aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,
  ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
  ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
  ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak
juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.

A juttatónak az ajándék-érték 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie a juttatást követő hónap 12-éig, a magánszemélynek pedig nem keletkezik adókötelezettsége. Ugyanilyen kötelezettség mellett szóba jöhet továbbá a szja törvény 70. § (1a) bekezdése szerinti feltételekkel történő ajándék-juttatás is, továbbá a szja törvény 1.számú mellékletének 8.28. alpontja szerinti adómentes juttatás is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink