Családi kedvezmény: itt vannak a példák, kinek, mennyi jár

Megosztás Tetszik

Ugyan már harmadik éve élnek a családi adókedvezményre vonatkozó szabályok, az érintett adózók jelentős része számára még mindig nem egyértelmű, hogy a különféle családmodellek esetén, házas-, illetve élettársi viszonyban élőknél mekkora kedvezményt lehet igénybe venni. Ráadásul a nyakunkon van a családi járulékkedvezmény bevezetése, amelynek szabályai - mint nemrégiben bemutattuk a kiszivárgott elképzeléseket - szintén nem lesznek egyszerűek. Úgy tudjuk, a családi járulékkedvezmény bevezetése nem érinti sem a családi adókedvezmény mértékét, sem a kedvezmény megosztási lehetőségeit a házas-, illetve élettársak között. Ahhoz, hogy az új járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat helyesen tudják alkalmazni az érintettek, tisztában kell lenniük a családi adókedvezményre vonatkozó rendelkezésekkel, amelyeket cikkünkben a különböző családmodellekre lebontva számos példán keresztül ismertetünk.

Az összevont adóalapból levonható családi kedvezmény jogosultsági hónaponként (amely hónapra családi pótlék jár), kedvezményezett eltartottanként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt csak azon eltartottra tekintettel lehet igénybe venni, aki után családi pótlék jár, vagy aki magzat. A levonható összeg mértékének meghatározásához viszont azokat az eltartottakat is figyelembe kell venni, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de akiket a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

Az utóbbiak körébe az a – kedvezményezett eltartottnak nem minősülő – személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Kedvezményezett eltartottak (tehát akik után a kedvezmény jár):

–         azok, akik esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,

–         a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

–         azok, akik a családi pótlékra saját jogon jogosultak, továbbá

–         a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, a 2013. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni, jellemzően a szülők által. A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik, a megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt érvényesíti.

A családi kedvezményre való jogosultság jellemzően egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal, ebből következik, hogy a házasságban élők és az élettársak jogosultsága a nem közös gyermekek tekintetében eltérő, továbbá emiatt bizonyos esetekben a kedvezmény mértéke is különböző.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, példák során keresztül mutatjuk be, hogy a házastársak, illetve az élettársak hogyan tudják a számukra legkedvezőbben kihasználni saját jogukon, illetve egymással megosztva a családi adókedvezményt.