Cégalapítás külföldön: adózási szempontok és kockázatok – nem csak volt katásoknak

Mihályi Andrea igazságügyi adószakértő és Laczkó Kitti adótanácsadó, TruTax

2022.11.17., 06:15 Frissítve: 2022.11.16., 16:35

Tetszik

A régi kata megszűnésével azok az egyéni vállalkozók, akik nem választották vagy nem választhatták az új katát, de mindazok a magánszemélyek is, akik vállalkozás indítása előtt állnak, komoly döntés elé kerültek: milyen adózási mód alatt és milyen formában működjenek, valamint hol, melyik országban (itthon vagy esetleg külföldön) alapítsanak céget?

A kedvező adózási környezetet, melyet a régi kata nyújtott, Magyarországon nem minden esetben lehet más adózási móddal pótolni. Így sokakban felmerült a külföldön történő vállalkozásindítás, melyre csak ráerősítenek azok a szolgáltató csoportok/kecsegtető ajánlatok, melyek egy alacsonyabb jövedelemadó-kulccsal operáló országba csábítják a vállalkozásokat. Írásunkban ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódó azon adózási szempontokat és kockázatokat vizsgáljuk röviden, melyeket egy magánszemélynek érdemes figyelembe vennie külföldi vállalkozás indítása előtt.

Adóügyi illetőség

A magánszemélyek adózásának egyik sarkalatos pontja az adóügyi illetőség. Az illetőség azt mutatja meg, hogy a magánszemély melyik állam adórendszerével áll a legszorosabb kapcsolatban. Ahol valaki belföldi illetőségű, ott adókötelezettsége korlátlan. Ez azt jelenti, hogy belföldön az adókötelezettsége a világjövedelme után áll fenn. Ez alól csak a különböző kétoldalú (két ország által megkötött), úgynevezett kettős adóztatást kizáró egyezmények mentesíthetik vagy adnak bizonyos mértékig kedvezményeket.

Az adóügyi illetőséget első lépésként az érintett államok saját adójogszabálya alapján kell megállapítani. Egy magyar magánszemély esetében tehát az szja-törvény rendelkezéseinek ismeretére mindenképp szükség lesz.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "A nap kérdése: mennyi lesz forintban az euróban számlázott bevétel?", "Lakóhely jelentősége több EGT-tagállamban fennálló jogviszony esetén – példákkal", valamint "Egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft.: részletesen a bevallásokról" című írását is!

Magyar állampolgárként, magyar állandó lakóhellyel vagy Magyarországon maradó családdal, befektetésekkel (úgynevezett létérdeki központtal) jó eséllyel belföldi (azaz magyar) marad az adóügyi illetőség. Egy külföldi lakcím bejelentésével a magánszemély adózása automatikusan nem kerül át egy másik országba, ha az például csak „papíron” létezik, és a körülmények azt nem támasztják alá (például bankszámla- vagy bankkártya-használati adatok, internethasználat vagy mobiltelefon cellainformáció, hogy csak a legismertebbeket említsük). Így külföldi vállalkozásából származó jövedelmei (például munkabér-jövedelem, osztalék), abban az esetben is adókötelesek lesznek (lehetnek) Magyarországon, ha egyébként külföldön is kell azok után adót fizetni, vagy éppen külföldi adókötelezettség nem terheli azokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a telephelyre vonatkozó követelményeket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.