Borravaló: mi lesz az étteremben fizetett szervizdíjjal?

Megosztás Tetszik

Ki kapja meg vajon az éttermi számlában fizetendő szervizdíjat? – merül fel a kérdés lépten-nyomon. Olvasónk kérdéséből kiderült, olykor maguk az éttermek sincsenek ezzel tisztában. Surányi Imréné szakértőnk válaszából megtudhatja, kit illet meg a szervizdíj, és milyen adózási, tb-szabályokat kell betartani.

Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, ami a nyugtán is szerepel. Ügyvezetői utasítás alapján a befolyt szervizdíj felét a közreműködőknek havonta kiosztják (járulék megfizetése mellett), a másik része a vállalkozás bevétele marad. Helyesen jár el így a vezetőség? Esetleg lehetőség van-e a ki nem osztott szervizdíj későbbi időpontban történő kiosztására (15 százalék nyugdíjjárulék mellett)?

Véleményem szerint a számlán/nyugtán elkülönítetten feltüntetett felszolgálási („szerviz”) díjat a vállalkozás nem tarthatja meg, ugyanis a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet szerint azt a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (tehát akár a tulajdonosnak is) havonta ki kell fizetni. Az alkalmazott díj mértékéről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel.

A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének a fizetendő közterhekkel csökkentett hányadával. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének 4.21. alpontja értelmében a magánszemély által az említett jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel adómentes.

A tb-törvény (Tbj.) szerint a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15 százalék nyugdíjjárulékot kell lerónia, míg a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

Például, ha a vendég fogyasztásának értéke kétezer forint, a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,15x2000=300 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 százalék, azaz 300:1,27=64 forint, amely csökkenti a járulékalapot (a vendéglátásban közreműködőknek kifizetendő összeget). Vagyis [300-64]:1,15=205 forint jut a pincéreknek, a foglalkoztató által befizetendő nyugdíjjárulék pedig 205x0,15=31 forint.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a vendéglátó üzletnek a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről adatot kell szolgáltatnia a 08-as nyomtatványon.

A felszolgálási díj árbevételként elszámolt összege nem része a helyi iparűzési adó alapjának.

A nyugdíj megállapításánál a felszolgálási díj 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelemként figyelembe venni.