Adózás, ha a díjfizető munkáltató a biztosítás kedvezményezettje, azzá csak később válik a munkavállaló

Megosztás Tetszik

Előfordul, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor nem a munkavállaló a biztosítás kedvezményezettje (de később azzá válhat), hanem a szerződő munkáltató. Milyen szempontok indokolják az ilyen szerződéseket, mik az adózási következmények? Összefoglaltuk.

A továbbiakban egy olyan rendhagyónak mondható biztosítás adózásával foglalkozunk, amikor a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a szerződést kötő-, és a díjat fizető munkáltató, majd ezt követően egy későbbi időpontban változás történik.

Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult [szja-törvény 7. § (1a) bekezdés].

Ez a rendelkezés biztosítja, ha a magánszemély a biztosításból eredően nem szerez jövedelmet, mert nem kedvezményezett, akkor értelemszerűen adókötelezettsége sem keletkezik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy mikor szokás az említett feltételekkel biztosítási szerződést kötni, továbbá milyen adózási következményekkel jár, ha a későbbiekben a munkavállaló lesz a kedvezményezett!