Bajba kerülhet, ha igazolatlan pénzt fizet be bankszámlájára

Megosztás Tetszik

Megtakarításaiból és kölcsönből fizetett bankszámlájára, állította az adózó. Az adóhatóság viszont azt egyéb jövedelemnek minősítette, és az összegre adót, bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Az ügy a Kúriánál kötött ki.

Az alperes helybenhagyva az elsőfokú határozatot kötelezte a felperest adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Álláspontja szerint egyrészt a felperes a vagyonbecsléses eljárás során hitelt érdemlő módon nem bizonyította a vizsgált időszak kezdetén általa állított megtakarításait. Másrészt nem igazolt, miszerint a felperes a bankszámlájára befizetett jelentős összeghez kölcsön jogcímén jutott hozzá, ezért az egyéb jövedelemként adóztatandó.

A bíróság jogerős ítéletével helyt adott a keresetnek, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Érvelése szerint a meghallgatott tanúk vallomásai kétséget kizáróan tanúsították azt, hogy a felperes jelentős összegű készpénzzel rendelkezett a vizsgált időszak kezdetén. Ezt meghaladóan a felperes és egy gazdasági társaság kölcsönszerződése alapulvételével a felperes bankszámlájára átutalt összeg kölcsön jogcímének hatóság általi elutasítása nem jogszerű.

Az alperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása során a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A legfelsőbb bírói fórum hangsúlyozta, a tanúnyilatkozatok csak abban az esetben számíthatnak hitelt érdemlő bizonyítéknak, amennyiben a bennük foglalt adatok a valóságban ellenőrizhető adatokkal, tényekkel alátámaszthatók. A felperes által állított jelentős összegű készpénz megléte önmagában tanúvallomásokkal nem bizonyítható, mivel azt más adatok nem erősítik itt meg. Ezt meghaladóan az egyéb jövedelemként minősítés körében az alperes tényszerűen tárta fel a rendelkezésre álló okiratok és a ténylegesen megvalósult jogügylet közötti ellentmondásokat. A kölcsönszerződésben megjelölt gazdasági társaság a felperesnek ténylegesen kölcsönt nem nyújtott, erre fedezettel nem rendelkezett. Ezért a felperesi bankszámlára utalt pénzösszeg egyéb jövedelemkénti elszámolása és adóztatása az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben jogszerűen történt.