Az osztalék adózása

Megosztás Tetszik

A társaságok közgyűlése ezekben a hetekben határoz a tagoknak fizetendő osztalékról, a tavaly felvett osztalékelőleg sorsáról. Cikkünkben összefoglaltuk a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) szerint az osztalék elsősorban a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad, az eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.

Ezen kívül az Szja. tv. külön nevesíti osztalékként
– a kamatozó részvény kamatát,
– a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet,
– az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát,
– a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket (kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte), 
– a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget.

Az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel osztalékelőlegnek minősül.

Egyéb jövedelem és nem osztalék azonban az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett osztalék [Szja. tv. 28. § (12) bekezdés].

Alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze külön adózó jövedelem, a kapott bevétellel szemben költséget elszámolni, az adójával szemben kedvezményt érvényesíteni nem lehet [Szja. tv. 65. § (1) bekezdés].

Az osztalék (ideértve az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben fizetett osztalékelőleget is) után az adó 15 százalék, akkor is, ha a korábban már megállapított osztalékot a 2015. évet követően fizették/fizetik ki.

Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy az osztalék belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy az osztalékban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

Az osztalék után ehot is kell fizetnie annak, aki a Tbj. szerint belföldinek minősül [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó további előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Osztaléka közterheinek kiszámításához használja kalkulátorunkat!