Az NGM sajnálja, fizetni kell

Megosztás Tetszik

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása összhangban van a tagállamok adózási önállóságára vonatkozó uniós alapelvvel.

Az Európai Bizottság (EB) hétfőn szabályellenesnek ítélte a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohánytermék-értékesítést terhelő adót. Az EB véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A bizottsági tájékoztatás szerint az EB arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársakkal szemben.

Az NGM közölte: a nemzetgazdasági tárca sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország adózási önállóságát a brüsszeli bürokrácia folyamatosan vitatja és minden eszközzel megpróbálja kétségbe vonni.

A minisztérium kifejtette: az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt, 2015. július 15-én indított hivatalos vizsgálati eljárást az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása szabályozása miatt és egyúttal fel is függesztette a két „adó” beszedését egészen a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig. Az Európai Bizottság a hétfői határozataival ezeket a tavaly megkezdett vizsgálatokat zárta le hivatalosan.

Mivel a kormány mindkét felfüggesztő rendelkezésnek eleget tett, az Európai Bizottság – tekintettel arra, hogy semmilyen tiltott állami támogatást nem történt – hétfőn úgy döntött, nincs szükség a visszafizetés elrendelésére sem.

Az NGM válaszában kitért arra: a kormány lemondott az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávosan progresszív szabályozásáról. Tavaly december végén már hatályba is lépett az a törvénymódosítás, ami a kiskereskedelmi szektorban visszaállította az egységes díjfizetési kötelezettséget.

A tárca leszögezte: „továbbra sem értünk egyet az Európai Bizottság vélekedésével, a sávosan progresszív mértékrendszer ugyanis nem sérti, nem sértheti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, azaz azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetni, a szabályozás tehát nem szelektív”.

Kiemelik: az Európai Bizottság nézetét az Európai Bíróság releváns ítéletei sem támasztják alá, ezért az Európai Bizottság valójában – kellően megalapozott jogi érvek nélkül – Magyarország adószuverenitását kérdőjelezi meg.