hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az 1%-os szja-felajánlás igénylésének feltételei és felhasználása civilszervezeteknél

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

Meghatározott feltételeket kell teljesíteniük azon civilszervezeteknek, amelyek a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 százalékokat szeretnék fogadni.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 4. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket, amelyeket a fogadó félnek – tehát a civil szervezetnek – teljesíteni kell, hogy a felajánlást fogadhassa. A feltételek, hogy kik fogadhatják a felajánlást az alábbiak:

– a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti – egyesület vagy két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány, ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek (azaz közvetlen politikai tevékenységet nem folytat),

– a Magyar Tudományos Akadémia,

– a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény,
– az országos szakmúzeumok,
– az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba,

– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény,

– a Nemzeti Együttműködési Alap.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmények az alábbiak:

– Magyar Állami Operaház
– Magyar Országos Levéltár
– Országos Széchenyi Könyvtár
– Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény) 1. mellékletében több mint 70 kedvezményezett található.

Amennyiben egy adott civilszervezet a feltételnek megfelel, az nem jelenti automatikusan a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy felajánlásokat fogadni is tudja. Ehhez szükséges egy regisztrációs folyamat lefolytatása a NAV-nál, melynek keretében az adóhatóság a részére teljesített nyilatkozatot közvetíti.

A kapott támogatásokat a civilszervezetnek költségvetési támogatásként kell felhasználnia, és közcélú tevékenységre kell fordítania. A közcélú tevékenység az, amely a létesítő okiratba is bekerült. Ezt a NAV a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 7. paragrafusának (7) bekezdés alapján ellenőrizni jogosult.

A közcélú tevékenységre történő felhasználás mellett, a civilszervezetnek lehetősége van – szigorú keretek között – a működési és reklámköltségeibe is bevonni a felajánlást a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 7. paragrafus (9) és (10) bekezdései alapján. A működési költségekre fordítható összeg a felajánlásból felhasznált összeg 25 százaléka, maximum 25 millió forint lehet. Működési költségnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti személyi jellegű ráfordítás [2000. évi C. törvény 79. §], valamint a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai [2000. évi C. törvény 83. § (3) bekezdés]. A reklámköltségekre fordítható összeg nem lehet több a felajánlásból felhasznált összeg 10 százalékánál, maximum 10 millió forintnál.

Mivel a felajánlás támogatásnak minősül, azzal el is kell számolni az adóhatóság felé. Ha valamilyen normál körülménytől eltérő helyzet áll fenn, azaz időközben megszűnik a felajánlás fogadására vonatkozó státusza a civilszervezetnek, vagy maga a szervezet megszűnik, akkor soron kívüli elszámolási kötelezettség keletkezik. Ha a beszámolás során az adóhatóság megállapítja a nem megfelelő felhasználás tényét, akkor a kiutalt és felhasznált összeget a NAV teljes egészében visszafizetteti a civilszervezettel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink