Autót lízingel? Így tudja az adókat és a biztosítási díjakat elszámolni

Megosztás Tetszik

Sok vállalkozó dönt úgy, hogy a munkához szükséges személygépkocsit béréléssel biztosítja vállalkozása számára. Ennek egyik módja a lízing, ahogy ez olvasónk esetében nyílt végű pénzügyi lízing keretei között történt. A lízingdíj elszámolása általában nem okoz komoly fejtörést a cégeknél, de sokkal nehezebb kérdés a kapcsolódó költségek, mint a casco, gépjárműadó stb. elszámolása. Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: szeretném megkérdezni a következőket, mert konkrét választ még nem olvastam erről. Egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Az egyértelmű, hogy a bevétel egy százalékát költségként elszámolhatja a lízingdíjból. Útnyilvántartást vezet, hivatali használatra elszámolja az üzemanyagot. Kérdésem a következő költségekre vonatkozik, amelyek az üzembentartót terhelik: kötelező biztosítás, casco, súlyadó, cégautóadó. A felsorolt költségekből mennyit lehet elszámolni? Esetleg ez történhet az éves hivatali célú használat arányában? Kérdés még a lízingdíj kamata. Miként számolhatom el költségként, mert gondolom az nincs benne az egy százalékban?

SZAKÉRTŐI VÁLASZ

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) költségelszámolási alapelve, hogy nem minősül elismert költségnek – ha törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

A nem saját tulajdonú személygépjármű költségelszámolására a törvény speciális kivételszabályt tartalmaz. (szja-törvény 11. sz. melléklet. III.)

A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső – a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli. Az egyéb költségeket nem nevesíti a törvény, idetartozhat a gépjárműadó, a kötelező biztosítás, a casco díja, a karbantartás, a felújítás, és a lízingdíj kamata is azaz minden, ami a járműhasználattal kapcsolatban felmerül.

A biztosítások elszámolásával kapcsolatosan az szja-törvény 11. számú mellékletének I. 9. pontja lehetőséget ad arra, hogy a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díját az egyéni vállalkozó költségként elszámolja, de az előbbiekből következően nem saját tulajdonú gépjárműveknél csak üzemi célú használat arányában. A költségelszámolásra lehet következtetni az szja-törvény 10. mellékletének 9. és 10. pontjaiból is, mely szerint a káreseménnyel összefüggésben kapott felelősségbiztosítás alapján felvett összeget bevételként kell elszámolni, továbbá azon biztosítási szolgáltatás értékét is, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta.

A magánszemély akkor mikor minősül a cégautóadó alanyának, ha – a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el, – magyar rendszámú személygépkocsija után más számol el költséget, – a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el, – az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ő maga, vagy más költséget számol el. Mivel a cégautóadót kizárólag azért kell fizetni, mert a vállalkozó költséget számolt el, figyelemmel arra, hogy a 11. számú melléklet I. 17. pontja nevesíti is, a megfizetett cégautóadó költségként véleményem szerint teljes egészében elszámolható.

A lízingdíjhoz kapcsolódó kamat elszámolásáról nem rendelkezik az szja-törvény. Nyílt végű lízing kamata a hitelezési szolgáltatással összefüggésben merül fel. Abban az esetben, ha a lízingdíj kamatára tekinthetünk úgy, mint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat, akkor az költségként az üzleti utakkal kapcsolatosan arányosan elszámolható. Ha a lízingszerződést a magánszemély nem vállalkozóként kötötte, akkor a kamatot nem lehet költségként elszámolni.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.