Amikor nem lehet a magánszemély terhére adóhiányt megállapítani

Angyal József (okleveles adószakértő)

2012.07.23., 06:59 Frissítve: 2012.07.24., 12:58

Tetszik

A kifizetőket adó- és járulékelőleg levonási kötelezettség terheli. Előfordulhat, hogy a kifizető „téved” és ennek következtében kevesebb adót, járulékot von le. Például adómentesen vagy kedvezményes adózással juttat jövedelmet. Ilyen esetekben az adóhiányt a magánszemély terhére, a jogkövetkezményeket a kifizető terhére kell megállapítani. Ezen a területen téves adóhatósági gyakorlat alakult ki.

A magánszemélyt terhelő adóhiányt a kifizetővel szemben lefolytatott eljárásban állapítja meg. Ebben az eljárásban a magánszemély nem ügyfél, nem tudja gyakorolni ügyfél jogait, ezért ez az eljárás jogsértő, ellentétes az alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz fűződő alapjoggal is. Az adóhiányt a magánszemélynél lefolytatott eljárásban kell megállapítani. Csak ezt követheti a kifizetőnél a jogkövetkezmények megállapítása.

Egy konkrét eset: a házipénztárban felhalmozott összeg a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére kedvezményes 10 százalék mértékű osztalékkal volt kivehető. Ez csak akkor volt lehetséges – egyéb feltételek teljesülése mellett --, ha az osztalék kifizetése 2007. február 5-éig megtörtént. A magánszemély rendelkezett is egy 2007. február 4-ei pénztárkiadási bizonylattal, melyet be is nyújtott az adóhatósághoz, mert részletfizetést kért az szja megfizetésére. Az adóhatóság ellenőrzést végzett a kifizetőnél. Kérte a kifizetést alátámasztó pénztárbizonylatot. A cégnél éppen könyvelőváltás volt. A könyvelő egy kicsit hanyag megoldást választott: a számítógépből kinyomtatott egy pénztárbizonylatot a revizorok számára. Ezen már február 5. utáni dátum szerepelt. Az adóhatóság a számítógépből kinyomtatott bizonylat alapján vitatta az osztalék kedvezményes adózását és a kifizető terhére megállapította a 10 százalék és 25 százalék közötti különbséget személyi jövedelemadó adóhiányként. Fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság új eljárást rendelt el, ahol hivatkozott az Art. 170. § (6) bekezdésére:

Bérkompenzáció 2012 különszám – amit eddig nem tudott, vagy nem értett

Július 4-én jelent meg az Adózóna Bérkompenzáció 2012 különszáma, ami választ ad számos problémás kérdésre. Az exkluzív különszámot kizárólag az Adózóna előfizetői kapják meg! A kiadványt digitális formátumban (pdf) kapja meg, amit a gépén elmenthet, majd kinyomtathat vagy másoknak továbbíthat.

Rendelje meg itt bármelyik Adózóna.hu csomagot, és a 365 napos teljes hozzáférés mellett megkapja a különszámot is. A kiadványt a befizetés beérkezése és feldolgozása után küldjük ki, ezért minél hamarabb befizeti a kiküldött csekket, annál hamarabb küldjük Önnek a Bárkompenzáció 2012 különszámot!

Ízelítő a tematikából:

- Ki jogosult bérkompenzációra?
- Mekkora béremelés szükséges a kompenzációhoz?
- A jogosulatlanul igénybevett kompenzáció következményei, szankciói.
- Speciális esetek: bérkompenzáció például munkakör-változás, évközi munkaviszony-kezdés/megszűnés, táppénz, betegszabadság idején.
- Kötelező-e alkalmazni az elvárt béremelést?
- Köztartozás mellett igénybe vehető-e szociális hozzájárulási adókedvezmény?
- Vonatkozik-e bármilyen feltétel az újonnan belépő foglalkoztatottak vérére?
- Családi kedvezmény figyelembe vehető-e a bérkompenzációnál?
- Végrehajtható-e és hogyan normarendezés az elvárt béremeléssel egy időben?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.